Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
Tervszerűen folytatta az ügyosztály annak a romtörmelékmennyiségnek az elszállítását is, ami a magánosok feladata lenne, de az érdekeltek az elszállításra vonatkozó kötelezettségüknek felszólítás ellenére sem tettek eleget. így közterületről 27.929 m3 magántörmeléket szállítottak el. A főváros területén feltalálható háborús eredetű lőszer és robbanóanyag összegyűjtését és elszállítását folytatták. Ennek során a kijelölt lőszerraktárakba 200 tonna lőszert és robbanóanyagot szállítottak ki megsemmisítés végett. A főváros 87 különböző helyén kb. 10 tonna ilyen háborús eredetű lőszer, illetve robbanóanyag került megsemmisítésre. A közmunkakötelezettek létszáma 580.000 fölé emelkedett. Azoknak a száma, akik közmunkakötelezettségüknek túlórázással tesznek eleget, meghaladja a 100.000-t. A közmunkakötelezettségüknek természetbeni munkával eleget tevők száma fokozatosan 50%-kal esett vissza, ugyanakkor a váltságfizetők száma megfelelően emelkedett. Közmunkaváltság címén az elmúlt féiév alatt 20,849.399-05 forint folyt be. 1947 január 3-án és február 7-én utósorozást tartottak a Szt. László laktanyában. Azl926. évben született állításköteles férfiak összeírását a honvédelmi miniszter körrendeletével elrendelte. A jelentkezesi kötelezettség ellenőrzése céljából elrendelték ennek a korosztálynak az összeírását és pedig a házmegbízottak útján. Az 1925. és 1926. évfolyambeli állításköteles ifjak, valamint az eddigi sorozásokon vegleges osztályozást nem nyert és a sorozásokon eddig részt nem vett 1924. évfolyambeli ifjak sorozására a honvédelmi miniszter intézkedett. Az 1927. évben született férfiak összeírását a honvédelmi miniszter rendelte el. A honvédelmi miniszter leiratot intézett a fővároshoz, mely szerint a laktanyák további átengedéséhez nem járul hozzá, mert azokra a honvédség elhelyezése céljából szüksége van. Polgármesteri XV. (Ipari- és kereskedelmi) ügyosztály. Az 1946. évben az ügyosztály már kezdett visszatérni annak a munkakörnek ellátásához, melyet az ostrom, s az ostrom utáni idők miatt kénytelen volt abbahagyni. A kereskedelem nagyirainú gyors fejlődése, valamint az ostrom következtében bekövetkezett üzlethelyiség hiány szükségessé tették, hogy az üzlethelyiségek kiadásának jogát magának tartsa fenn. A háztulajdonosok egyrész'e a múltban részükre biztosított szabadrendelkezési jogot arra használta fel, hogy a bérlőként jelentkezőktől magas lelépési díjat követelt. Az üzletbér- uzsora letörése és az anyagiakban kevésbbé tehetősek támogatása céljából a polgármester úr előterjesztésére a minisztérium rendeletet adott ki a helyiségek hatósági úton történő hasznosítása céljából. A kiadott 4000/1946. M. E. számú rendelet alapján ezután a bérbeadható üzlethelyiségekre nyilvános pályázatot hirdettek. A bérlő kijelölése tárgyában alpolgármesteri értekezlet határoz, elsősorban a szociális szempontok figyelembevételével. A kezdeti időben az anyagi eszközök hiánya miatt bevezették az iparügyi eljárás folyamán külön helyhatósági díjak szedését. A rendelkezés értelmében az iparjogosítványért folyamodók az egyéb díjakon felül helyhatósági díjat is kötelesek voltak fizetni és ezt a kötelezettséget azokra is kiterjesztették, akik az iparhatóságoktól az iparűzés érdekében egyéb bejelentéseik tudomásulvételét kérték. Ez a rendelkezés egészen a kegutóbbi időkig fennállott, amikor is a belügyminiszter megszüntette. Az ipartestületi választásokkal kapcsolatos ellenőrzési munkát az ügyosztály kirendelt iparhatósági biztosai útján látta el. Az üzletek zárórájának szabályozása kérdésében állandó érintkezést tartott fenn a különböző érdekképviseletekkel és a minisztériumokkal, melynek során alkalma volt az egyes rendeletek kiadásának előkészítésében tevékenyen közreműködni. Intézkedett a rendőri büntetőeljárás során tapasztalt rendellenességek megszüntetésére. Ebben az ügyben két rendeletet is bocsátott ki. Az ügyosztály másodfokon bírálja felül az ipari természetű elsőfokú ítéleteket. A Budapesti Nemzetközi Vásár megrendezésére az ügyosztály többízben tett előterjesztést az illetékes hatóságoknak. Az ügyosztály ügykörébe tartozó intézmények ismertetésénél elsősorban a Teleki-téri ószeres és zsibárus piacot kell megemlíteni. Az ostrom alatt csaknem teljesen elpusztult piac helyreállítását már az 1945. évben elkezdték és 1946-ban be is fejezték. A Ferencvárosi Helyi Kikötő, s a területén levő vasúti sínberendezés az ostrom következtében erősen megrongálódott, minek következtében a forgalma jelentősen lecsökkent. A területbérlők azonban igyekeztek a forgalom megindításával és fejlesztésével a területet kihasználni és a főváros is mindent megtett, hogy ezt az igen fontos területet minél előbb az újjáépítés szolgálatába állíthassák. A bérlőkkel karöltve igyekszik a vasúti hálózatot rendbehozni, s erre a célra nagyobb összegeket is áldoz. Ettől függetlenül rendbehozatta az ottlevő hatalmas tárházat, úgyhogy az ma már a főváros élelmezésének rendelkezésére áll. Az utak rendbehozatalával, s a terület rendezésével azonnal lehetővé tette a szállítás és raktározás megindítását. 132
