Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
az a feladatuk, hogy a körzeti védőintézetek működését kiegészítve a szociális ártalmak kiküszöbölése érdekében különleges rendeltetésükkel álljanak az illetékes szervek szolgálatára.. A napközi csecsemő- és kisdedotthont, vagy átmeneti anya-, csecsemő- és kisdedotthont, tejkonyhát és anyatejgyüjtőállofnást az a védőintézeti orvos vezeti, amelyiknek védőintézetéhez az intézmény kapcsoltatott. A körzeti védőintézetek feladata, hogy egy bizonyos meghatározott területen az anya-« csecsemő- és kisdedvédelem összes kérdéseinek megoldására az érdekeltek rendelkezésére álljanak. A védőintézetek igénybevétele nem kötelező, de a védőnők kötelessége, hogy minden újszülöttet otthonukban felkeressenek s az anyát vagy gyermekét, amennyiben erre szükség van, a védőintézet oltalma alá vonják. Az anyakönyvi hivatalok az Intézet központját minden újszülöttről értesítik, de ettől függetlenül minden kórház, vagy klinika szülőosztályán védőintézeti- gondozó teljesít szolgálatot, akik által az intézet az összes születésekről rendszeres adatközlés útján tudomást szerez. 1946 december havában 14 kórházi védőnő 28 kórház szülészeti osztályán tartott rendszeres szolgálatot. A védőintézetekben az év utolsó hónapjában 5.975 terhesnő, 827 gyermekágyasnő, 12.500 csecsemő, 58.622 kisded és 68.666 család állott gondozás alatt. Az átmeneti csecsemőotthonokban az 1946. évben naponta átlag 119 csecsemőt és 33 dajkaanyát, a napközi csecsemőotthonokban naponta átlag ,192 csecsemőt és 35 dajkaanyát, a napközi kisdedotthonokban naponta átlag 32 kisdedet, az átmeneti kisdedotthonokban naponta átlag 64 kisdedet gondoztak. A tizenhat 'tejkonyháról naponta 1.136 csecsemőt láttak el tápszerekkel és összesen 25.852-5 kg tejkészítményt adtak ki, a húsz anyatejgyűjtő állomáson 2.765 anyától gyűjtött 2.662 kg nőitejet 8.900 anya között osztottak szét. Az átmeneti otthonok élelmezésének kalória értéke a januári 1293 kalóriáról decemberre 4313 kalóriára, ugyanitt az anyák élelmezése a januári 2163 kalóriáról decemberre 3598 kalóriára, a napközi otthonokban a januári 1065 kalóriáról decemberre 1839 kalóriára emelkedett. A jogvédő iroda 760 esetben adott tanácsot, 495 peres ügyben járt el, 50 házasságot hozott létre, 9 törvényesítést és 39 örökbefogadási ügyet intézett el. Gyermek- és ifjúságvédelem : Az óvodákba és az iskolábajáró gyermekek minden irányú védelmét és gondozását a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ teljesíti. A Központ feladata a budapesti gyermekvédelem valamennyi kérdésének egységes irányelvek szerint való kezelése és megoldása. Ebből a célból közvetlenül érintkezik a hatóságokkal, intézetekkel és intézményekkel, munkaközösséget létesít a társadalmi és karitatív szervezetekkel. Az iskolásgyermekek védelmét és gondozását az iskolákhoz beosztott 141 iskolagondozó végzi. Munkaterületükhöz 67 óvoda, 98 népiskola, 38 polgári iskola, 6 gimnázium, 6 kereskedelmi középiskola, 3 kereskedelmi szaktanfolyam, 22 iparostanuló, 2 kereskedőiskola, összesen 242 iskola tartozott, amelyekben 59.980 gyermeket gondoztak. A tanulók közül — átlag naponta — 28.000 tanuló a dán és svéd konyháról, 7.500 tanuló a hatósági konyhákról étkezett, a többi az élelmezést nem vette igénybe. A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központhoz tartozik 3 átmeneti otthon 350 férőhellyel, a 14 éven aluli gyermekek elhelyezésére 8 tanulóotthon 620 férőhellyel, a 14 éven felüliek elhelyezésére 7 tanulóotthon 500 férőhellyel, 2 gyógynevelőotthon 180 férőhellyel, 1 otthon a nehezen nevelhető fiúgyermekek részére 85 férőhellyel, 3 üdülőtelep az üdülésre szoruló 6—14 éves iskolásgyermekek számára 355 férőhellyel. A megsemmisült intézetek ágylétszámának pótlásaképen 6 magánházban levő intézettel a főváros szerződést kötött 3—18 éves leányok elhelyezése és taníttatása végett. Az-1946. évben állították fel a 120 ágyas fóti gyermekotthont, a Bánffy-utcai 90 személyes és a Vág-utcai 40 személyes leányotthont. Az ostrom alatt súlyosan megsérült intézeteket részben helyreállították és az intézeti férőhelyek számát 184 ággyal emelték. Az óvodai napközi otthonokat naponta átlag 4.309 gyermek látogatta, akik közül 1.992 ingyenesen, 1.268 kedvezményesen, 386 egész díjért étkezett és 663 az élelmezést nem vette igénybe. Az iskolai napközi otthonokban gondozott gyermekek részére napközi kirándulásokat rendeztek. E célra napközi kirándulóhelyek létesültek a Városligetben a tó mellett strandfürdővel, a Népligetben és a Margitszigeten játszótérrel. A gyermekek foglalkoztatása társadalmi munkaközösség keretében történt. A munka- közösség naponta átlag 3.370 gyermekkel foglalkozott, akik a dán segélyakció támogatásával napi háromszori étkezést kaptak. A főváros vidéki üdülőtelepein négyhetenkint váltott csoportokban 2.100 gyermek nyaral. A főváros különös súlyt helyez a kereskedő és iparostanulók gondozására. Bár a kereskedő és ipariskolákban a háború előttihez viszonyítva a beírt tanulók száma lényegesen csökkent, a tanulók szociális helyzetképe semmit sem változott, sőt súlyosbodott. Ezért a főváros az otthonok ágylétszámát főként ebben az irányban növeli. A főváros tanulóotthonaiban 370 iparostanuló ifú és leány tartózkodik. Ezek a tanulók az egyéb pályára vagy hivatásra készülő tanulókkal együtt nevelkednek. 115
