Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1947)
A polgármesteri ügyosztályok 1946/47. évi tevékenysége
által fenntartott Iparrajziskola eddigi szervezetét olyképen, hogy az Iparművészeti Iskola alsó tagozatát megszüntetvén, a középfokú iparművész-nevelés feladatát az Iparrajziskolára kívánja bízni. A polgármester, a rendelet intencióinak megfelelően intézkedett a község Iparrajziskola átszervezése iránt, s az iskola az 1946/47. tanévben már mint Szépmíves Líceum kezdte meg működését. A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter a női kereskedelmi szaktanfolyamok elnevezését megváltoztatta. Ezek az egyéves, kereskedelmi ismereteket nyújtó, nők részére szervezett tanfolyamok »kereskedelmi szakiskola« elnevezést nyertek. Az 1946/47. tanévtől kezdve a II., Marczibányi-téri, a IV., Cukor-utcai és a XIV., Angolutca általános iskolákban francia tannyelvű I. osztályok/ kezdték meg működésüket. Ezen osztályok tanulói az I. osztályos magyar tananyagon felül heti 6 órában francia nyelvet tanulnak. A felvételre jelentkező gyermeket testi és lelki alkalmasság szempontjából bizottság vizsgálja felül. A polgármester a főváros Mátravidéki Erőművének herédi telepén az ottani alkalmazottak gyermekei részére népiskolát nyitott. Az iskola a budapesti, VI. kér., Dózsa György-úti községi népiskola igazgatójának irányítása alá tartozik, tanerői ezen iskola oktatótestületéhez tartoznak, akiknek vidéki munkája így fővárosi szolgálatnak, kihelyezésnek számít. A főváros által a dolgozók részére létesített középiskolák iránt oly nagy érdeklődés mutatkozik, hogy azok száma az 1946/47. iskolaévben 7-ről 12-re emelkedett. Ez iskolák következő- képen oszlanak meg : 4 dolgozók gimnáziuma, 2 dolgozók kereskedelmi középiskolája és 6 dolgozók polgári iskolája. Az osztályok száma 75, ahová 1643 férfi és 969 nőhallgató iratkozott be. Erre az évre esett a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak létszámcsökkentése. Elbírálásra került összesen 5162 községi közoktatási alkalmazott, akik közül elbocsáttatott 563. A revízió során visszakerült 114 alkalmazott. A belügyminiszter bizonyos módosításokkal jóváhagyta a székesfővárosi közoktatási alkalmazottak illetményeiről alkotott 139/1946. kgy. sz. szabályrendeletet. A szabályrendeletet — a módosítások figyelembevételével — a polgármester 1947. évi január hó 1-i hatállyal életbeléptette. Állandó feladatát képezi a közoktatási ügyosztálynak a pedagógusok továbbképzése, valamint demokratikus világnézetnek megfelelő átképzésük. A világnézeti átképzőtanfolyamokon fokozatosan valamennyi oktató résztvesz. Egy-egy ilyen, félévig tartó tanfolyamon átlag 250—300 oktató vesz részt. Az alábbi adatok ismertetik a székesfőváros iskolaépületeit a háború, valamint Budapest ostroma során ért károsodásokat, valamint az azok helyreállítása érdekében a polgármester részéről tett intézkedéseket. A felszabadulás előtt a polgármesteri VII. ügyosztály ügykörébe 167 iskolai és egyéb közoktatási célt szolgáló épület tartozott. A légitámadások következtében, valamint a főváros ostroma alatt ezek az épületek oly nagymértékű rongálódásokat szenvedtek, hogy egyetlen épület sem maradt sértetlen. 13 épület — az épületek 7’7%-a — 70—100%-os kárt szenvedett: ezeket le kellett bontani. 23 épületnek — 13-7% — egyes részei omlottak össze ; ezen épületekben átlag 40—60%-os kár esett. 30 épület — 18% — súlyos tetózeti és egyéb rongálódásokat szenvedett, ezeknél a kár 25—40%-os. 101 épület — 60-6% — kisebb mértékben sérült meg ; ezeknek az épületeknek a kára 1—25%-osra tehető. Tantermek tekintetében a helyzet a következő : a felszabadulás után 159 iskolaépületben 2710 tanterem állott rendelkezésre, amelyek közül 2300 tanterem közvetlenül iskolai célt szolgált. Megsemmisült 318 tanterem — a termek 11%-a —; 492 tanterem — 18% — súlyosan rongálódott meg és használhatatlanná vált; 1700 tanterem — 64% — kisebb sérüléseket szenvedett ugyan, de szintén nem volt használható állapotban és mindössze 200 tanterem — 7% — maradt meg használható állapotban, de ezekből is hiányoztak az ablaküvegek. Az iskolaépületek mai helyzete azt mutatja, hogy az újjáépítés terén nagy utat tett meg a főváros. A megmaradt 146 iskolaépületből 75 épületet — az épületek 51%-át —legnagyobb részben helyreállított és ezen épületeknek majdnem valamennyi helyisége használatban van. 32 épületnek — 21-5% — helyreállítása ezideig még csak részlegesen történt meg, a helyreállított részekben azonban folyik a tanítás. 24 épület — 16-5% — helyreállítás alatt áll; ezeknek az épületeknek egyes részei szintén használatban vannak. 15 épület helyreállítására — 10% — még nem kerülhetett sor. A községi iskolák 2710 tanterme közül 2392-ben — a termek 88%-ában — már rendes tanítás folyik. 312 tanterem azonban még helyreállításra szorul. Az iskolaépületek egyik legnagyobb problémáját a hiányzó ablaküvegek pótlása képezte. A hiány 1945. év február havában 150.000 m* üveg volt. 1946. évi december hó 31-ig ebből 42.306 m* üvegeztetett be. Az iskolák bútorberendezésénél a helyzet a következő : az ostrom alatt az iskolapadok, táblák és egyéb iskolai bútorok 75%-a tönkrement, vagy erősen megrongálódott, azonban a megmaradt mennyiségből, valamint a raktári készletből a hiányok ideiglenesen pótolhatók voltak 106
