Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
A különböző rendeletek állandóan újabb feladatok megoldását hárítják az adószámviteli osztályokra és hatalmas mértékben növelik a munkát. A kisszámú adóhivatali személyzet a fűtet- len helyiségekben a legnagyobb áldozat vállalása mellett sem tudja kifogástalanul ellátni feladatát. A munka üteme lassúbbá vált, az adózóknak meglehetősen sokat kell várakozniok, sok az észrevétel, a hiba, a jogos panasz. A folyó munkák elvégzésére az osztályoknak nem marad elég munkaerejük és idejük. A létszámfelemelés kérdésével tehát mielőbb foglalkozni kell. Ugyanez a probléma még fokozottabb mértékben jelentkezik a kerületi és adópénztáraknál, amelyeknek félforgalma általában megközelíti, egyes pénztáraknál meghaladja az adószámvitelí osztályok forgalmát. Személyzeti létszámuk pedig messze elmarad az adószámviteli osztályok létszáma mögött. A bankjegyek számának megnövekedése, a forgalmi adóbélyegek kezelése, a különböző kibocsátású bankjegyek csoportosítása nagymértékben megnehezíti a pénztárosok munkáját. Sokat szenvednek a hidegtől, megdermedt kezekkel alig tudnak pénzt kezelni. Ebből kifolyóan gyakori a tévedés, amelynek következményét viselni kénytelenek. Nehézségek vannak a pénzszállítások körül is, mert gépkocsi hiányában villamoson, gyalog, kézitáskában, vagy hátizsákban kell gyakran többszáz milliót szállítaniok, ami a közbiztonság jelenlegi állapotát tekintve, nem teljesen veszélytelen feladat. A pénztári szakon is szaporítani kell a létszámot, amelynek azonban akadálya az, hogy ilyen felelősséggel járó munkára a jelenlegi javadalmazás mellett nem akad vállalkozó. Polgármesteri VII. (Közoktatási) ügyosztály. Budapest ostroma után a pesti oldalon február 26-án megnyíltak azok a népiskolák, amelyeknek épülete egészen vagy részben sértetlen maradt. Ezt követőleg március elején egymásután megkezdték munkájukat a polgári és középiskolák, végül április elején a budai oldalon levő iskolák is belekapcsolódhattak a tanítás munkájába. A tantestületek tagjai közvetlenül az ostrom után —a közlekedési nehézségek miatt—a lakásukhoz legközelebb eső iskolában jelentkeztek szolgálattételre, ahol kezdetben munkájuk arra irányult, hogy a romok eltakarításával az iskolaépületeket használható állapotba hozzák. Nagy erőfeszítéssel, igen nehéz körülmények között folyt ez a munka, amelynek eredményeképen — néhány teljesen használhatatlanná vált épülettől eltekintve, — sikerült minden iskolában egy-két termet annyira rendbehozni, hogy a jelentkező tanulókat elhelyezhessék. Ezzel egyidejűleg a napközi otthonok is megkezdhették működésüket, ahol a tanulók naponta egytál ételt is kaptak. A tanulók létszáma természetszerűleg igen nagy visszaesést mutatott, amennyiben az ostromot követő csonka tanévben a tanulóknak csupán mintegy 50%-a iratkozott be. Ennek oka ott kereshető, hogy az ostrom, illetőleg az ezt megelőző légitámadások elől a gyermekek egyrészét vidékre vitték. A tanulólétszám azonban állandóan emelkedett saz 1945/46. tanév elején a beiratkozott növendékek száma az utolsó békeév — 1939 — létszámának mintegy 75%-át érte el. A községi iskolák az 1945. év tavaszán megkezdett csonka tanévet július hó 14-én fejezték be a szokásos tanévvégi összefoglalásokkal. Eddig az időpontig lebonyolódtak a községi középiskolákban az érettségi vizsgálatok is. Az 1945/46. tanévre a beírások szeptember 1., 3. és 4-én voltak, 5-én tartották az iskolák az ünnepélyes évnyitó istentiszteleteket és 6-án valamennyi községi iskolában megkezdődött a rendes tanítás. A tanítás a használható iskolahelyiségekben a hűvösebb idő beálltáig zavartalanul folyt. Tekintve azonban, hogy az ablakok hiánya, valamint a tüzelőanyaghiány miatt a tanítást igen sok helyen továbbfolytatni nem lehetett, november hó elején széleskörű intézkedési jogot kaptak az iskolaigazgatók arra nézve, hogy az egyes iskolákban az adott körülményeknek megfelelően biztosítsák a tanulók oktatását. Számos helyen a tanulók szülői igyekeztek gondoskodni tüzelőanyagról. Egyesek természetben ajánlottak fel tüzelőt, mások pedig jelentékeny pénzáldoz^tot hoztak ?zért. hngv pvermekük továbbtanítását lehetővé tegyék. Mindez azonban csak igen kis hányadát biztosította a szükséges tüzelőmennyiségnek és így a december hó elején beállott hidegebb időjárás következtében az ablaktalan, fűtetlen helyiségekben a tanítást tovább folytatni nem lehetett és ezért a tanulók foglalkoztatását december hó 15-től március hó 1-ig meg kellett szüntetni. Továbbra is működtek azonban a kisdedóvók, valamint a középfokú kertészeti tanintézet, a mezőgazdasági leányközépiskola, a gyógypedagógiai intézet, az erdei és a szabadlevegős népiskolák, az iparostanulóotthonok és az esti munkás középiskolák is. Az otthoni gondozást nélkülöző tanulók részére 67 községi iskolában nyílt napközi otthon. Az otthonok minden jelentkező tanulót felvettek és a jelentkezők számához arányítva alakították meg csoportjaikat. Az otthon reggel 8 órától délután 4 óráig állt a tanulók rendelkezésére. A foglalkozást és felügyeletet tanárok, illetve tanítók látták el. Azokban a községi közép- és középfokú iskolákban, amelyekben a német nyelv tanítása kötelező volt, a német nyelvet ezután nem kötelező, hanem fakultatív tárgyként tanítják és a tanulók az orosz, vagy a német nyelv tanulása között szabadon választhatnak. Az ügyintézés egyszerűsítése, továbbá a szakszerűség elvének érvényesítése érdekében a polgármester a kisdedóvók, valamint az árvaházak és nevelőintézetek személyi ügyeit a polgár- mesteri IX. (társadalompolitikai), az iskolai altisztek és takarítónők személyi ügyeit pedig a polgármesteri 1. (elnöki) ügyosztály ügyköréből a polgármesteri VII. (közoktatási) ügyosztály 86
