Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
mányos téren is jelentős működést fejt ki. A vizsgálatok száma a háborút megelőző évben erősen •emelkedett, a háború óta valamelyest csökkent, azonban a háború befejeztével és főleg az újjáépítéssel kapcsolatban a vizsgálatok igen nagymérvű emelkedése várható. Tekintettel arra, hogy a hasonló állami intézmények nagyrészt elpusztultak, így nagymennyiségű idegen vizsgálatra is számítani lehet. Az Anyagvizsgáló Intézet költségvetésileg a többi ugyanilyen rendeltetésű bélés külföldi intézményhez hasonlóan ráfizetéssel dolgozik. Azonban ha tekintetbe vesszük a végzett kísérleti és kutató munkásságot, illetve azok eredményeit, a tudományos és irodalmi működést, valamint azt a körülményt, hogy a vizsgálatokkal nagymértékű közmunkákhoz használt anyagok minőségét és az előírt követelményeknek megfelelő felhasználását ellenőrzi, a vizsgálati díjakból származó bevétel távolról sem fejezi ki azt az értéket, amelyet az Intézmény működése a fővárosnak jelent. A költségvetésben álló ráfizetés csak látszólagos. 7. Székesfővárosi kertészet. A székesfővárosi parkok zöme a háborús körülmények következtében olyan nagymértékben elpusztult, hogyja helyreállítási munkálatok a fedezet-, anyag-és munkáshiányra való tekintettel nem haladhattak olyan mértékben előre, mint az kívánatos lett volna. Nagyban hozzájárult a fővárosi parkok pusztulásához a tüzelőanyaghiány, aminek következtében már az ostrom megkezdése előtt is, azóta pedig fokozott mértékben irtották a parkok fáit. A világváros életében a parkok és kertek nemcsak esztétikai szempontból kívánatosak, hanem közegészségügyi érdek is, hogy azok minél hamarabb helyre legyenek állítva. A székesfőváros kertészete is mindent megtett, hogy a parkokat legalább a további pusztulástól megóvja. E téren a legkiemelkedőbb munkateljesítmény a Gellérthegy és a Tabán rendkívül súlyosan megsérült összefüggő kertcsoportjának tereprendezése volt. Attól lehet ugyanis tartani, hogy a Gellérthegyen, ahol ennek csekély vastagságú termőföld rétegét a robbanások megbolygatták és ahol a vízlevezető folyókák és csatornák elpusztultak, veszélyes föld- és hegycsuszamiások léphetnek majd fel, amelyek amellett, hogy a közforgalmat akadályozzák, Budapest legszebb parkját karsztos hegyoldallá változtatták volna. Itt több mint 25.000 m3 földet mozgósítottak és mintegy 200.000 m2 parkterületet állított a kertészet helyre, aminek egy részét fűmagvetéssel is megkötötte. A budai oldalon a Városmajor kertjében voltak még nagyobbszabású helyreállítási munkálatok. Azonkívül megépült a Budaörsi-út mellett az Amerikai Katonai Temető. A pesti oldalon a belvárosi parkok helyreállítása folyt, melyek közül megemlíthetők a József- tér, az Andrássy-úti körönd, a Hunyady-tér, a Klauzál-tér és Rózsák tere, a Tisza Kálmán-tér újjáépítési munkái. A külső pesti parkok helyreállítása is megkezdődött. Hatalmas munka folyik a kertészeti telepeken is, ahol a kiültetendő virágokat termesztik, továbbá a faiskolákban. A telepek berendezéseit, üvegházait a háború tönkretette és csak a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a termelést ismét megindítani. 8. Erdő- és Mezőgazdasági Hivatal. A székesfőváros parkjainál és kertjeinél is sokkal nagyobb károsodást szenvedtek a háború következtében az erdők. Az erdők észnélküli irtása már az ostrom előtt megkezdődött. A pesti oldalon levő mintegy 367 katasztrális hold erdőt 1945. év tavaszára teljesen letarolták, úgy hogy még a fatuskókat is elvitték. Sajnos, a pótolhatatlan erdők Budán is állandóan fogynak. Ügy a katonaság, mint a polgári lakosság szinte korlátlanul pusztították az erdőket. Mindezen felül a hatósági tüzelőanyagellátás teljes csődje következtében a felsőbb hatóságok is kénytelenek voltak közcélra (pékek, közkonyhák, kórházak) nagymennyiségű fakitermelést elrendelni. Csupán a budai oldalon 15.000 m3 fát termeltek ki hatósági célra. Ehhez járult az illetéktelenek által kiirtott csaknem 10.000 m3 fa. A földbirtokreform során az összes erdő a magyar állam tulajdonába ment át. A székes- főváros erdeinek átvételére is sor került tehát. A polgármester közbenjárására azonban — figye- lembevéve azt a különleges célt, amelyet az erdők szolgálnak (egészségügyi, kirándulási, szépészeti stb.), továbbá a székesfőváros által az erdők gondozására, nagyobbítására fordított hatalmas kiadásokat, a földművelésügyi miniszter a székesfővárosi erdőket úrijog elismerési díj fizetése fejében a székesfővárosnak egyelőre 5 évi időtartamra kezelésre visszaadta. Polgármesteri III. (Városrendezési és magánépitési) ügyosztály. A polgármesteri III. ügyosztály egyike a háború által legjobban sújtott ügyosztályoknak, mert nemcsak hivatali helyiségeinek 60%-a és intézés alatt levő iratainak mintegy 80%-a semmisült meg az ostrom alatt, hanem működésének alapját képező teleknyilvántartása, térképei és mérési adatgyűjteményei is nagyrészt elpusztultak. Csak a Szent István bazilika pincéjében biztonságba helyezett építési engedélytervek, az úgynevezett tervtár és a főváros tulajdonában levő ingatlanok nyilvántartási könyvei és az irattár egy része maradt meg. Az ügyosztály személyzete az 1944. évi decemberi létszámhoz képest erősen csökkent, mert részben a nyugatra távozottak még nem tértek vissza, többen a kerületi mérnöki hivatalokban és más ügyosztályokban teljesítenek szolgálatot, hármat nem igazoltak, hatan (köztük 4 mérnök és 1 műszaki) állásukról lemondtak, másutt helyezkedtek el, végül négyen a Fővárosi Közmunkák Tanácsához mentek át. Különösen a mérnöki és műszaki képesítésű személyzet csökkenése szembetűnő. 77
