Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

laboratórium egy része, az állattani laboratórium, a munkaoktatói műhelyek, a lakóhelyismeretí gyűjtemény nagyrésze pedig megrongálódott. Egyedül vigasztaló a pusztulásban, hogy a Főv, Pedagógiai Könyvtár mintegy 85.000 kötetnyi, szinte pótolhatatlan gyűjteménye sértetlen maradt, A Neveléstudományi Intézet teljes szervezetének működéséhez azonban nemcsak a jelenlegi épület felépítése és átalakítása szükséges, hanem a kibővült munkakörnek megfelelően új épület vagy új épületszáfny építése is nélkülözhetetlen. A károk pótlása és az épület helyreállítása után fogja csak az Intézet tehát rendeltetését maradék nélkül betölthetni. — Az intézet vezetője : dr. Stolmár László.

TŰZOLTÓSÁG .

VIII., KUN-UTCA 2. — TÁVBESZÉLŐ: 187—925, KIZÁRÓLAGOSAN TŰZ ESETÉRE 05.

Vezető : Teasdale Ottó főparancsnok, helyettesei : Szilvay Kornél, Regőlyi Győző és dr, Marinovich Endre főparancsnokhelyettesek. Budapest székesfőváros tűzvédelmét és tűzrendészetét a szakszerűen felszerelt és kiképzett hivatásos tűzoltóság látja el. Tiszti létszám 36 fő, legénységi létszám 790 fő. A tűzoltóság jelenleg a következő készenléti szerekkel rendelkezik : 1 db tiszti szolgálati gépkocsi, 1 db ügyeletes tiszti gépkocsi, 6 db motoros fecskendő, 3 db tolólétra, 1 db mentőszer, 3 db kéménytüzes jármű, 3 db teherautó és 3 db kézi vontatásos kis motoros fecskendő, A mozgóőrség elhelyezése a következő : I. őrség I. Koronaőr-utca 5., II. őrség II., Tölgyfa-utca 28.,

III. őrség III., Vihar-utca 3., IV. őrség IV., Gerlóczy-utca 4., V. őrség V., Szalay-utca 6., VI. őrség

VI., Próféta-utca 4., VIII. őrség VIII., Kun-utca 2., IX. őrség IX., Közraktár-utca 4., X. őrség X., Mázsa-tér 8., XI. őrség XI., Tass Vezér-utca 9., XII. őrség XII., Felhő-utca 6., XIII. őrség

XIII., Teve-utca 6., XIV. őrség XIV., Pósa Lajos-tér 1. Házi őrségek: az Operában, a Nemzeti Színházban és az óbudai gázgyárban vannak. A mozgóőrségek tűzvédelmi körzete úgy van megállapítva, hogy a körzet minden pontjára a körzeti őrség érkezzék elsőnek. Ez okból a körzet tűzjelző távbeszélőállomásai is erre az őrségrejmtnak be.

ÚTÜGYI INTÉZET

X., BIHARI-UTCA 4. SZ. — TÁVBESZÉLŐ: 186—270.

Az Intézet munkaköre : a) Nagyobb útépítésekben, valamint a kátrányos-, bitumenesés makadámburkolatok fenntartási munkáiban való részvétel ; b) új burkolási módok tanulmányozása, az anyagok kísérleti vizsgálata és próbaburkolatok által ; c) vállalkozók által végzett munkákhoz hézagkiöntőanyaggyártás ; d) úthengerkölcsönzés a kerületek és vállalkozók által végzett útépífő munkákhoz ; e) szakvélemények adása a vállakozók által végzett burkolásokról, egységárak felülvizsgálata, árszabályozás. — Vezető : Endrényi István műszaki tanácsos, helyettese : Csepeli Alajos főmérnök. Beosztottak: Kozmányi Eduárd mérnök, Molnár Ferenc ny. műsz. felügyelő, Gerendás Imre irodafőtiszt, Nagy Dezső irodatiszt, Kucsovszky Zoltán hav. hivatalnok, Zöllner László gazd. tiszt, Tőkés Mátyás főgépész.

VÁROSI SZÍNHÁZ

[VIH., TISZA KÁLMÁN-TÉR. — TÁVBESZÉLŐ: 185—450, 187—500.

A Városi Színház épülete 1911-ben épült. Egy magánrészvénytársaság építette a széles néprétegek részére tartandó operaelőadások céljaira. Nagy befogadóképességű nézőtere (3000 személy) nagy zenei események tartására tette alkalmassá. A színházat megnyitása után Márkus Dezső főzeneigazgató vezette Népopera néven és iparkodott válogatott társulattal és változatos operaelőadásokkal megnyerni a közönség érdeklődését, emellett nagyobbszabású külföldi vendégjátékokat rendszeresített. Ebbe az időbe esik a Parsifal első bemutató-előadása Budapesten, a színház komoly teljesítménye. A látogatottság azonban nem felelt meg a várakozásnak, a világháború kitörése pedig teljesen megszakította az előadásokat. Kisebb társulatok átmeneti működése után 1917-ben Faludi Gábor, a Vígszínház igazgatója vette bérbe a színházat, amely a Városi Színház nevet vette fel. A színház átalakítása során a nézőtér alkalmatlannak bizonyult nagy befogadóképességét 2400 személyre csökkentették. Faludi operett- és színműelőadások mellett kisebb mértékben nyújtott operaelőadásokat. 1921-ben az állam vette bérbe a színházat s azt az Operaházzal szoros kapcsolatba hozta, személyzetét itt is foglalkoztatva. Az állam a színházat 1924-ben Sebestyén Géza igazgatónak adta át, aki állandó opera és operett-társulat foglalkoztatása mellett főleg nagyszabású külföldi vendégjátékokkal iparkodott kihasználni a nagy nézőteret. Bérlete 1930-ban szűnt meg. 1931. évben Ferenczy Károly volt a színház bérlője, majd rövid házikezelés után Labriola Bernát vette azt bérbe varieté és orfeumi előadások céljaira »Labriola Színház« néven. A következő bérlő Föld Aurél ismét színházi és részben operaelőadásokat tart a színházban. Bérletének lejártával a főváros megszüntette a színházépület bérbeadását és azt az Iskolánkívüli Népművelési Bizottságnak adta használatba. A Bizottság népművelő programmjának fontos központjává kívánta a színházat kifejleszteni »Magyar Művelődés

316