Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
124—174). Főnek: Ványi Rudolf fiókigazgató. Szabadságtéri osztály: (V., Szabadság-tér 1. Távbeszélő: 121—287.) Főnök: Sólyom Andor főnökhelyettes. Bartók Béta-úti osztály: (XI., Bartók Béla-út 1. Távbeszélő: 258—024.) Főnök: Füstös László. Erzsébetvárosi osztály : (VII., Erzsébet-körút 58. Távbeszélő: 222—047.) Főnök: Hargittay Nándor fiókigazgató. Óbuda-ujlaki osztály : (III., Fő-tér 2. Távbeszélő : 362—313.) Főnök : D’Albini Lajos fiókigazgató. Vámház-körúti osztály : (IX., Tolbuchin-körút 1. Távbeszélő : 185—766.) Főnök : Somody Sándor fiókfőnökhelyettes. Baross-téri osztály: (VII., Baross-tér 23. Távbeszélő: 225—678.) Főnök: Hollósi László fiókfőnökhelyettes. Ferencvárosi osztály: (IX., Ferenc-körút 9—11. Távbeszélő: 182—860.) 309. mellék. Főnök: Mészáros Béla fiókfőnök. Madách Imre-téri osztály: (VII., Madách Imre-tér 4. Távbeszélő : 226—804.) Főnök : Kasper Róbert fiókigazgató. BUDAPESTI KISIPARI HITELINTÉZET RT. VIII., VAS-U. 2/D. — TÁVBESZÉLŐ: 185—322. A Budapesti Kisipari Hitelintézet Rt. a székesfőváros alapítása. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága 1916-ban 842/1916. kgy. számú határozatával létesítette az intézetet, mint a kisiparosság és kiskereskedelem hitelszükségleteit altruisztikus alapon ellátó és érdekeit támogató intézményt. Az intézet 1918. január 1-vel kezdte meg működését szövetkezeti formában és 1923. év végével alakult át részvénytársasággá. Az intézet célja alapszabályai 2. §-a szerint főleg a kisiparosok és kiskereskedők anyagi helyzetének lehetőleg altruisztikus alapon való előmozdítása. E cél elérése érdekében az intézet feladatát képezi : Kisipari hitelek folyósítása, középipari hitelek folyósítása, kiskereskedelmi hitelek folyósítása, termelési hitelek folyósítása, tetőjavítási kölcsönök folyósítása, a mindenkori gazdasági szükségességhez igazodó közérdekű célhitelek nyújtása a kisiparosság és kiskereskedelem részére, pályázati és jótállási garancialevél formájában a kis-és középiparosságért kezességek vállalása, takarékbetétek, folyószámlabetétek és általában a kisiparosság és kiskereskedelem mindennemű bankügyletének intézése. A budapesti és környéki kisiparosok hitelellátását 1924. óta, a kiskereskedők hitelellátását pedig 1928. óta végzi közmegelégedésre az intézet. Szociálpolitikai szempontoktól vezéreltetve, 1934-ben elvállalta az intézet a bankszerűleg nem fedezett kisipari és kiskereskedői kölcsönök lebonyolítását. 1938-ban vezette be az intézet — főleg a vállalati összeg engedményezése ellenében folyósításra kerülő — ú. n. termelési hitelek nyújtását. A termelési hitelakció keretében bonyolította le az intézet a székesfővárosi kislakások építését végző iparosok hitelszükségleteinek kielégítését is. Kisipari és kiskereskedelmi hitelszolgálati feladatai teljesítésében 1924-től 1944. végéig összesen 142-7 millió pengő összegű hitelt bocsátott az intézet az önálló kisexisztenciák rendelkezésére. Az intézet fejlődésének vonala eddig zökkenőmentesen felfelé irányult, ami annál figyelemreméltóbb, mert a kistételű hitelek nyújtása és kezelése a többszörösét igényli annak a munkának és ügyviteli költségnek, amely nagyobb összegű, de kisszámú hitelek kezeléséhez szükséges. Az ostrom alatt az intézet székházát több belövés és aknatalálat érte, továbbá az összes ablaküvegek betörtek és a megrázkódtatásoktól a székház alapszigetelése megrepedt és ennek következtében talajvíz tört fel. Az így előállott károknak helyreállitása még 1945. március és április havában megtörtént. Az intézet berendezési és felszerelési tárgyai közül közel 100.000 pengő beszerzési értékű tárgy elpusztult és eltűnt. A székházba behatoló németek vandalizmusa és az a körülmény, hogy az intézet helyiségeiben hadikórház volt, az intézet nyilvántartásaiban hiányokat, zűr-zavart okozott és a nyilvántartások egy része elpusztult. Az intézet racionális megszervezettsége lehetővé tette az összes hiányzó adatok rekonstruálását, az irat- és okmánytárak, érték- és egyéb nyilvántartások, könyvelés, stb. rohammunkával gyorsan rendbehozattak úgy, hogy az intézet adminisztrációja 1945. április elején már rendben működött. Az intézet bevált és begyakorolt szervezete lehetővé tette, hogy működését a főváros ostroma alatt és után is — mindössze 4—5 napi kieséssel — folytassa és legalább betétkifizetés formájában rendelkezésre álljon deportálásból visszatért és az ostrom alatt tönkrement kisiparos ügyfeleinek. Röviddel a felszabadulás után az újjáépítés érdekében már rendelkezésre állt az intézet a fővárosi üzemeknek, így a BSzKRt-nak, Gázmüveknek, Temetkezési Intézetnek és közellátási, helyreállítási munkákat végző kisiparos ügyfeleinek betétkifizetés formájában. Közületi és kisiparos betétesei kifizetésére irányuló igényét még akkor is teljesítette az intézet, mikor a többi pénzintézet 1945. március elseje előtti betétekre semmiféle kifizetést nem eszközölt. Az intézet hitelnyújtási tevékenységét már 1945. márciusában megkezdte. Kölcsönjegyzési helyként részt vett az intézet a Közellátási Kormánybiztosság által kibocsátott ú. n. közellátási kölcsön jegyzésének lebonyolításában. Bár az ostrom alatt is az intézet helyiségeiben tartózkodott tisztviselőknek a készpénzt és egyéb értékeket sikerült elrejteniük és megőrizniük, az intézet működését a súlyos pénzhiány és a kialakulatlan hitelviszonyok folytán nagy nehézségek között kezdhette csak meg. Rendszeres hitelnyújtási tevékenységét 1945. április havában kezdte meg újra az intézet, amikor 81.400 pengő összegű új kölcsönt folyósított. A havonkénti új kölcsönfolyósítások rohamosan emelkedtek úgy 298
