Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

hívásához fűződik s ezért az üzem igazgatóságának és alkalmazottainak munkáját mindenben támogatta. A helyreállítási munka teljes erővel folyt és kisebb jelentőségű dolgoktól eltekintve, 1945. év végére általában befejezést nyert. A főváros közönségének nagy örömére az Elhagyott Javak Kormánybiztossága az üzem kezelésébe utalta a Suppán Konzervgyárat és a Meinl Rt. üzleteit is. Ugyanekkor a Községi Élelmiszerárusító Üzem az élelmiszerellátás folyamatos biztosítására kirendeltséget létesített Nyíregyházán és meghosszabbította a Pécsváradi Kirendeltségnek eddigi szerződését. 1945. év végén az árusítás a város különböző pontjaira telepített 84 saját és 32 üzemi kezelésben levő Meinl-üzletben folyt le. Az üzletek áruellátását 19 darab teherautó egy traktorpótkocsival és 47 igásló 27 lovaskocsival biztosítja. Az üzem árufeldolgozó gépeinek a kapacitása lényegesen nagyobb, mint amennyi nyersanyagot az üzem a mutatkozó áruhiány mellett beszerezni képes. — Vezérigazgató : beodrai Baitz József, helyettese : Gál András igazgató. — I. Üzemi igazgatás. Mészáros Lajos igazgató felügyelete alatt : 1. Termelési és beszerzési főosztály: a) Húsosztály. Vezető : Pathó István aligazgató, b) Tojás- és baromfiosztály. Vezető: Bihari Nándor, c) Tejtermékosztály. Vezető: Hoppál József főtisztviselő, d) Fűszer osztály. Vezető : Sándor József főtisztviselő, e) Zöldség- és gyümölcsosztály. Vezető : Gál Sándor főtisztviselő. 2. Eladási osztály. Vezető : Malasits Géza főtisztviselő. 3. Szállítási és szállítást ellenőrző osztály. Vezető : Nejtek József főtisztviselő. 4. Műszaki osztály. Vezető : Pernyesz István székesfővárosi főmérnök. Az üzem műszaki ellenőrzését Hódosi István székes- fővárosi műszaki főtanácsos gyakorolja. — II. Általános igazgatás. Sevcsik Pál igazgató felügyelete alatt: 1. Pénzügyi és számviteli főosztály. Vezető : Tárkányi Antal igazgató, a) Pénztár. Vezető : Hevesi Gyula főpénztáros, b) Főkönyvelés és folyószámlakönyvelés. Vezető: Kovács József aligazgató, c) Árukönyvelés. Vezető : Dr. Pápa Miklós főtisztviselő, d) Számfejtőség. Vezető : Csernáth Ernő tisztviselő, e) Számlázás. Vezető : Tóth Imre főtisztviselő, f) Irattár. Vezető : Palla István irodafőtiszt. 2. Titkárság és személyzeti osztály. Vezető : Barabás Jenő osztályvezető. Kirendeltségek: Pécsváradi Kirendeltség. Vezető : Bányai Dezső aligazgató. Kaposvári Kirendeltség. Vezető: Börzsei Károly tisztviselő. Nyíregyházi Kirendeltség. Vezető: Kovács Imre tisztviselő. Budai Kirendeltség. Vezető: Puskovitz Károly főtisztviselő. Az üzem kezelésében levő vállalatok: Suppán Konzervgyár Rt. Vezető: Pathó István aligazgató. Meinl Gyula Rt. Vezető Keller Nándor aligazgató.

Üzemi Bizottság tagjai. Elnök : Magyar Ferenc. Alelnök : Mbrton János. Jegyző : Palla István. Tagok : Malasits Géza, Nejtek József, Molnár Ignác, F. Molnár Péter, Pajó János, Timári __Sándor, Kozma György, Erdélyi János.

Üzemi Választmány tagjai : Bajcsy-Zsilinszky Endréné. Gara Dezső, József Móric, Szilágyi Sándor, dr. Kőszegi Zoltán, Pozsonyi István.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS STATISZTIKAI HIVATALA

XI., BOCSKAY-ÚT 39—41. — TÁVBESZÉLŐ: 468—353.

A Statisztikai Hivatal a székesfővárosi statisztikai szolgálat központi szerve. 1869 óta áll fenn és így több mint 75 éves múltra tekint vissza. Mint önálló szakhivatal, a polgármester felügyelete alatt működik. Feladata : »A hatósági működés körében, valamint a törvényhatóság lakosságának életében mutatkozó közérdekű tények és körülmények megfigyelése, az ezekre vonatkozó észleletek rendszeres gyűjtése, feldolgozása és közzététele olymódon, hogy azok a székes- főváros közigazgatási és általános érdekei szempontjából tudományos, igazgatási és gyakorlati célokra egyaránt felhasználhatók legyenek«. (466/1943. kgy. számú szabályrendelet 124. szakasza.) A Statisztikai Hivatal ennek megfelelően hónapról-hónapra és évről-évre a legkülönbözőbb vonatkozású adatok sokaságát gyűjti és bocsátja az általa feldolgozott vagy összeállított adatokat a közigazgatás, a tudomány és a nyilvánosság rendelkezésére. A Statisztikai Hivatal állandó munkája 4 szakosztály, úgymint a demográfiai, gazdaságstatisztikai, kultúr- és szociális statisztikai, valamint piackutató szakosztálya keretében folyik. A hivatal 10 évenkint országos keretben, a közbenső 5 években saját munkakörében hajtja végre a székesfőváros népességének számbavételét és a begyűjtött anyagból állít össze az épületekre, lakásokra és népességre vonatkozó adatokat. A népszámlálások rendszerint kapcsolatosak más adatfelvételekkel, melyek részben statisztikai célokat (iparosok, kereskedők, munkanélküliek stb. összeírása), részben közigazgatási célokat szolgálnak. A népesség státisztikája keretében nagyobb munkakört jelent a népmozgalmi anyag (házasságkötések, születések, halálozások) feldolgozása, amit a hivatal szűkebb keretek között havonkint, részletesen pedig évenkint hajt végre. A vándormozgalom alakulását a rendőrségi bejelentő- és kijelentőlapok szelvényeinek feldolgozása révén tartja nyilván a statisztikai hivatal és számítja ki a népmozgalom és vándormozgalom egyenlegéből havonkint a népesség mindenkori számát. Bőséges anyagot állít össze a hivatal a közigazgatás tevékenységéről, a városi pénzügyekről és a közegészségügyi viszonyokról. A gazdasági statisztika keretében a vasúti áruforgalom és Budapest vámhatárain átmenő közúti áruforgalom, a szállodai idegenforgalom, az ipari termelés, közművek, az építkezések, iparjogosítványok, hitelintézetek, részvénytársaságok, távolsági és helyi közlekedés, közfogyasztás és annak célját szolgáló intézmények adatanyaga külön feldolgo292