Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
lehetővé és kimondta, hogy a hirdetés joga házikezelésben is hasznosítható. Kétévve! az új szabály- rendelet megjelenése után, 1911. évi március 12-én, a főváros Lázikezelésbe vette a hirdetési jogot. Az e célra alapított Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata működésének éveit a hirdetés rohamos fejlődése jellemezte. A felállított hirdetőoszlopok százai, hirdetőtáblák ezrei, nappal világító reklámpajzsok, a világviszonylatban xis elismert típusú világított oszlopok és egyéb berendezések bizonyítékai a valóban bekövetkezett fellendülésnek. A házikezelésbe vétel után eltelt háromévtized folyamán a reklámnak a világ minden táján mutatkozó és a technikával együtt haladó fejlődése új, a korszerű követelményeknek megfelelő szabályrendelet megszerkesztését kívánta. Az új rendelkezés 189/1941. kgy. szám alatt 1941. évi november hó 2-án lépett hatályba és a hirdetés helyes szabályozásához fűződő köz- és magánérdekre való tekintettel úgy intézkedett, hogy a székesfővárosnak a szabályrendeletből folyó joga kizárólag Budapest Székesfőváros Hirdető Vállalata útján hasznosítható és azt a jövőben bérbeadni nem lehet. A Hirdető Vállalat engedélye nélkül közterületről közvetlenül érzékelhető hirdetést semmiféle formában, illetve módon közzétenni, közvetíteni nem szabad. A fővárosban lefolyt háborús cselekmények folyamán a Hirdető Vállalat tulajdonában levő berendezések jelentős része elpusztult, vagy súlyosan megrongálódott. A vállalat vezetősége szakszerű irányításának és az alkalmazottak odaadó munkásságának köszönhető, hogy a gazdasági életben tapasztalható rendkívüli nehézségek ellenére, a hirdetőberendezések nagyszámban ismét használható állapotban vannak. A plakáthirdetések közzétételére szolgáló berendezéseken kívül a közönség rendelkezésére állnak világított oszlophirdetések, reklámpajzsok, padhirdetések, favédőrácsok, villamos, BHÉV és autobuszhirdetések, több újszerű hirdetési mód bevezetésére pedig előkészületek történtek. A vállalat vezetősége eredményes tárgyalásokat folytat Nagy- Budapesthez tartozó városok polgármestereivel a környékbeli városok hirdetési jogának átvétele tárgyában. Az üzem főtörekvése, hogy a gazdasági élet normalizálódása idejére teljes kapacitással áUjon a hirdetőközönség rendelkezésére és egyrészt területi hatáskörének kiterjesztésével, másrészt pedig a hirdetési jog minél gazdaságosabb kihasználásával jövedelmezőségét fokozza és ezzel a községi háztartás terheinek viseléséhez az eddiginél is nagyobb mértékben járulhasson hozzá. A Hirdető Vállalat igazgatója : Zala György, helyettesei: Néger Mihály és dr. Barcza Elemér. — Üzemi bizottság tagjai: Elnök: Vörös István havidíjas munkás; alelnök : Szabó József tisztviselő ; jegyző : Fitos Vilmos főtisztviselő ; tagok : Cserhalmy Dezső főszaksegéd, Varga József havidíjas munkás. — Üzemi választmány tagjai : Elnök : Gyulai László ; alelnök : Földes Mihály; tagok: Galló Ernő, Kelemen Lajos, dr. Rátkai Károly, Gál József. BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS IDEGENFORGALMI HIVATALA V., DEÁK FERENC-UTCA 2. — TÁVBESZÉLŐ : 187—694. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának munkássága minden Budapestet közvetlenül érdeklő idegenforgalmi kérdésre kiterjed. A főváros idegenforgalmi értékeinek állandó ellenőrzése és fejlesztése, az idegenforgalommal összefüggő városigazgatási kérdéseiben való szaktanácsadás, a budapesti idegenforgalmi évaddal kapcsolatos szervezési és rendezési tevékenység tartozik, többek között, a hivatal munkakörébe. Külföldön és belföldön idegenforgalmi propagandát végez, információs szolgálatot tart fenn. Idegenforgalmi tömegeseményeknél lebonyolítja az elszállásolást, végül pedig statisztikát vezet és dolgoz fel a főváros idegenforgalmával kapcsolatban. A Magyar Városok Országos Szövetségének felkérésére a hivatal 1942-től magára vállalta a magyar vidéki városokra vonatkozó információs és propagandaszolgálatot is. Ezzel még fokozottabb mértékben hozzájárult a főváros idegenforgalmi hivatala a magyar vidékre irányuló utazási kedv emeléséhez. E munkássága során a hivatal részletesen és szakszerűen feldolgozta az információs anyagot, megfelelő vidéki propagan'daanyagot gyűjtött össze és állandó kapcsolatot létesített a vidéki városok idegenforgalmi hivatalaival. Bárczy István polgármester még az első világháború alatt, 1916. évben alapította meg Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalát, amely az idegenforgalmi ügyekkel intézményesen foglalkozó első hivatalos szervezet volt Magyarországon s 1916—1941 között közel egymillió információt adott, 18 millió darab nyomtatványt készittetett és küldött szét. E 25 év alatt 5,936.355 idegen látogatta meg Budapestet, mégpedig 3,779.581 belföldi és 2,156.774 külföldi. Bár Budapest ostroma folyamán az Idegenforgalmi Hivatal hivatali helyiségeit magábanfoglaló Pesti Vigadó épülete részben leégett, részben erős bombakárokat szenvedett, magát a hivatalt csak jelentéktelen károk érték s így működését a felszabadulás után ismét megkezdhette. A hivatal ostrom utáni munkássága legelsősorban a vendéglátóipar háborús kárainak számbavételére s különösen a budapesti szállodák megmaradt részének fokozatos üzembehelyezésére s a szállodákból elhurcolt ingóságok visszaszerzéséhez szükséges hatósági eljárás megindítására irányult. Ezzel kapcsolatban a hivatal elkészítette a budapesti szállodák ostrom utáni állapotára vonatkozó katasztert és tervezetet dolgozott ki a háború utáni idegenforgalom számára szükséges szállodák újjáépítésére vonatkozólag. A hivatal propagandatevékenysége során kidolgozta az idegenforgalom jövő fejlődése szempontjából is nagy horderejű újjáépítési propagandamunkásság tervezetét. Ennek keretében került Budapesti Hivatali Útmutató — 19 289
