Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

BELVÁROSI SZÍNHÁZ

IV., PETŐFI SÁNDOR-U. 6. — TÁVBESZÉLŐ t 187—794.

A Belvárosi Színházat — az időrendben is első magyar kamaraszínházat — 1916-ban alapította Bárdos Arthur, aki e színháznak e pillanatban is igazgatója. A színház 30 éves jubileumát ez év novemberében készül megünnepelni. Jubileumát már mint a főváros színháza fogja megünnepelni a Belvárosi Színház, mely 1945 szeptemberében ment át a főváros tulajdonába. Ez a kapcsolat hozzá fog járulni ahhoz, hogy a színház művészi célkitűzéseit még bátrabban, még megalkuvástalanabbul szolgálhassa és még erőteljesebben kidomboríthassa műsorának művészi magasrendűségét. A Belvárosi Színház fennállásának eddigi 3 évtizedében is az igazi kamara- színház legválasztékosabb céljainak szolgálatában állott. Számos magyar szerzőnek adott színpadot és ezenkívül a világirodalom sok klasszikus darabjával ismertette meg a közönséget. Előadta Shaw-t,Strindberg-et, Moliere-t, Scribe-t stb.-t és ezenkívül a francia avant-garde legkiválóbb szerzőinek egész sorát. Legközelebbi programjában is Shaw-, Girodoux-, Crommelynck- és Shakespeare-darabok szerepelnek és kívülük természetesen egészsor magyar szerző kamaradarabja. Az újjáépült Belvárosi Színház, mely az ostrom után 1945 május 5-én nyitotta meg újra kapuit, eddig minden színre került darabját 60—80-szor játszotta. E darabok a következők voltak : Török Sándor : Különös éjszaka, Molnár Ferenc : Játék a kastélyban, Balázs Béla : Boszorkánytánc, Seribe: Egy pohár víz és Bourdet: Rab lélek. A főszerepeket Bulla Elma, Mezey Mária, Lázár Mária, Nagykovácsi Hona, Timár József, Góth Sándor, Dénes György és Somló István játszották. Igazgató: dr. Bárdos Artur.

»BUDAPEST« IRODALMI, TUDOMÁNYOS ÉS MŰVÉSZETI INTÉZET

KÖZPONTI VÁROSHÁZA, IV., SOMOGYI BÉLA-ÚTI RÉSZ. — TÁVBESZÉLŐ' MELLÉKÁLLOMÁS 457*458, 459.

A vállalat feladata a székesfőváros összes kiadványainak, lapjainak és egyéb nyomtatványainak, amelyek ezideig különböző ügyosztályok és hivatalok útján jelentek meg, kiadás és terjesztés szempontjából egységes irányítás alá helyezése. Szervezése, mint önálló vagyonkezelésű intézményé, a 23.952/1945—I. sz. rendelettel történt. A rendelet szerint »az intézmény rendeltetése, hogy a fővárosi kiadványok szerkesztése, kiadása, értékesítése, terjesztése egységes vezetésben a gazdaságosság szem előtt tartásával — legyen keresztülvihető«..Az intézmény jövedelmezőségét a kiadványok üzletszerű értékesítésével biztosítja. Igazgatásában átmenetileg a székesfőváros kisüzemeire vonatkozó üzemi szabályzat rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az intézmény a polgármesteri XI. ügyosztály irányítása és felügyelete alá tartozik. Élén a polgármester által szerződtetett igazgató áll. A székesfőváros bármelyik hivatala, intézménye és üzeme könyvet, folyóiratot stb. kizárólag az Intézet útján jelentethet meg. Az Intézet adja ki ehhez képest a Statisztikai Hivatal egyes kiadványait, a »Demokratikus közigazgatás kézikönyve« c. sorozatot, a »Pesti könyvtár«, az »Időszerű könyvek» sorozatot stb., a Városi Szemlét, a »Budapest« szép- irodalmi, történeti, művészeti és társadalmi képes folyóiratot. Különösen jelentős az Intézet népművelési sorozata, amelyet a kultuszminisztériummal és a Fővárosi Népművelési Központtal karöltve ad ki. Munkatervébe tartozik budapesti vonatkozású tudományos, szakirodalmi és szépirodalmi művek, jogszabályok és jogszabálymagyarázatok, várostudományi, városigazgatási és várostörténeti munkák és tanulmányok, valamint általános közművelődési érdekű művek kiadása. Első kiadványai 1945. év karácsonyán jelentek meg. Az intézet vezetője dr. Vázsonyi Endre ügyv. igazgató.

BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ANYAGGAZDASÁGI INTÉZETE

VII., JNAGYDIŐFA-U. 14. — TÁVBESZÉLŐ: 222—869.

Budapest Székesfőváros Tanácsa 297.681/1908—VI. szám alatt kelt határozatával vetette meg alapját a székesfőváros központosított anyagbeszerzésének, amikor 1908-ban felállította a Központi Anyagszertárt. Ez a hivatal látta el a községi háztartás keretében a székesfőváros hivatalait, iskoláit és egyéb intézményeit a szükséges irodaszerekkel és fogyasztási anyagokkal. A központosítással elért megtakarítások vezettek 1913-ban a Kórházi Központi Műszer- és Anyagraktár felállításához. Ennek hatáskörébe utalta a Tanács a székesfővárosi kórházak és egészségügyi intézmények kötszer-, műszer- és egyéb kórházi felszerelésszükségletének beszerzését. A 92/1931. és a 172/1932. sz. alatt kelt határozatokkal kiküldött üzemi bizottság jelentése helyesnek véleményezte az anyagbeszerző intézmények összevonását és a székesfővárosi hivatalok, intézmények és üzemek azonos szükségletének központosított beszerzését, hogy a nagybani bevásárlás, szakszerű beszerzés és hatályos ellenőrzés előnyei fokozottabb mértékben érvényesüljenek a községi háztartás javára. Ezért a polgármester 166.216/1934—XI. számú rendeletével a központi anyagbeszerzés kötelezettségét, az egyidejűleg kiadott Anyaglajstrom alapján, kiterjesztette az összes fővárosi hivatalokra, intézményekre és üzemekre, majd 18.002/1938—I. számú rendeletével a Központi Anyagszertárt és a Kórházi Központi Műszer285