Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
2. a kiskorú utolsó iskolai bizonyítványát, 3. községi illetőségi bizonyítványt, 4. a kiskorú szakmabeli jártasságát vagy képzettségét igazoló okmányt. Az árvaszék a nagykorúsítás tárgyában a nagykorúsítandó, a szülők és nagyszülők, ezek nemlétében az oldalrokonok és a gyám meghallgatása után határoz. Az árvaszék nagykorúsítási okirata állami és városi illeték alá esik. Az árvaszék csak akkor nagykorúsít, ha a nagykorúsítás a kiskorú érdekében áll, célszerű és szükséges A kifejezett nagykorúsításon kívül önjugúvá válik az a kiskorú, aki szülőjének vagy gyámjának gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezésével önállóan ipart űz, vagyonának kezelését átveszi vagy önálló háztartást alapít. Az árvaszéknek a nagykorúsítási ügyekben hozott véghatározata ellen az érdekeltek jogorvoslattal élhetnek. Nagytétényi sertéshizlalda. Lásd : Magyar Sertéshízlaló és Húsipari Rt. c. a. Napközi otthonok. A napközi otthon célja kettős. Egyrészt a prevenciót szolgálja, védelmet nyújtva a gyermeknek az utcai csavargással és ennek erkölcsi veszélyével szemben, másrészt módot nyújt a munkás szülőknek arra, hogy gyermekeit, mikor munkája miatt házon kívül van, felügyelet alá helyezze. Négyféle napközi otthon van : 1—3 éves korig kisdedek, 3—6 éves korig óvodás, továbbá elemi iskolás gyermekek részére. Aki gyermekét napközi otthonba kívánja adni, jelentkezzék a lakásához legközelebb eső intézetnél, hol orvosi vizsgálat után és férőhely esetén a gyermek nappali gondozásra elhelyezést nyer ingyen vagy csekély díjazás mellett. Az óvodás és iskolás napközi otthonba a szülők kérelmére bármely gyermeket felvesznek, aki az óvoda, illetve az iskola kötelékébe tartozik. Budapest székesfőváros fenntart 11 napközi otthont 1—3 éves kisdedek részére. Ezek az otthonok az Anya- és Kisdedvédelmi Intézet kezelésében vannak és a védőintézetek mellett működnek. Ezenkívül a székesfőváros 74 óvodájában és 109 elemi iskolájában tart fenn napközi otthont. Ezekben az otthonokban az arra rászoruló gyermekek ebédet kapnak, a székesfőváros ebédeltetési akciója keretében. A gyermekeket a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központ jelöli ki az ebédeltetésre. Lásd még: Anya-, csecsemő- és gyermek- védelem c. a. Nedves lakás az illetékes kerületi tisztiorvosnál jelentendő be, aki helyszíni vizsgálatot tart és indokolt esetben intézkedik. Nehezen nevelhető fiúgyermekek otthona. (VI., Bajza-u. 53.) A főváros 1941-ben alapította. Az intézet 100 férőhellyel áll rendelkezésére olyan 8—12 éves fiúgyermekeknek, akik nem tudnak beilleszkedni az iskolai közösségbe, vagy környezetükben erkölcsi romlás veszélyének vannak kitéve. Gondozásuk tartama alatt az intézetben teljes ellátásban részesülnek. Nemibeteggondozó intézetek. Lásd : Egészségvédő intézetek c. a. Nemleges Illetőségi bizonyítványt a polgármesteri IV. ügyosztály az 1945. év óta újonnan vezetett illetőségi nyilvántartó adatai alapján az érdekelt fél kérelmére azonnal kiad. Szükséges okmányok ; a kérelmező születési vagy házassági anyakönyvi kivonata. Nemleges opciós igazolványt : a polgármesteri IV. ügyosztály nem tud kiadni, mert az opciós lajstromok és kartotéknyilvántartó Budapest ostroma folyamán megsemmisült (lásd még Optálás c. a.). Nemzetgyűlési (budapesti) képviselők névsora. Lásd : Budapest székesfőváros nemzet- gyűlési képviselői c. a. NEMZETI BIZOTTSÁG A Nemzeti Bizottságok pártközi politikai szervek. Az ideiglenes Nemzetgyűlés és az ideiglenes nemzeti kormány szózata, felhívása, valamint a 14/1945. M. E. sz. rendelet szolgáltak megalakulásukhoz jogforrásul. Szervezetük szerint minden Nemzeti Bizottságnak a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok (a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Paraszt Párt, a Polgári Demokrata Párt és a Szociáldemokrata Párt), valamint a szak- szervezetek helyi szervezeteinek 3—3 kiküldöttje lehet tagja. Minden Nemzeti Bizottság tagjai közül egy elnököt és egy titkárt választ. A Nemzeti Bizottságok hetenkint egyszer tartanak ülést. A Nemzeti Bizottságok egymástól teljesen függetlenek, a járásszékhely és a megyeszékhely Nemzeti Bizottságai, vagy esetleg a külön vármegyei Nemzeti Bizottságok bizonyos adminisztrációs vonatkozásban felsőbb szervei az alárendelt Nemzeti Bizottságoknak. Felügyeleti és felülvizsgálati jogkört azonban kizárólag az Országos Nemzeti Bizottság gyakorol valamennyi Nemzeti Bizottság felett. Kivételes helyzete van a Budapesti Nemzeti Bizottságnak is, amely fenti hatáskörrel rendelkezik a kerületi Nemzeti Bizottságokra vonatkozóan. A Nemzeti Bizottságok az első időkben a háború befejezése után megfelelő kormányzati szervek működésének hiányában közigazgatási és kormányzati funkciót is betöltötték ideiglenes hatállyal. Maradandó működésük abban nyilvánult meg, hogy a háború folytán megszűnt és felszámolt kormányzati és közigazgatási intézményeket — különösen személyi vonatkozásban — rekonstruálták. Az autonóm törvény- hatósági testületeket és képviselőtestületeket az idevonatkozó rendeletek szerint létrehívták. Ugyanígy magánjellegű intézmények reorganizálásával is foglalkoztak. A véglegesség korszakában 253
