Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
a kérvényhez csatolt igazolása alapján engedélyeznek. A cukorbetegek részére az insulint rendszerint egy naptári év végéig engedélyezik, a kórház azonban egyszerre csak egy hónapra elegendő insulint rendelhet. A betegnek a gyógyszer rendelése végett minden hónapban jelentkeznie kell a kezelőintézetnél. Azok részére, akik az OTI vagy a MAB1, vagy más biztosító intézet kötelékébe tartoznak, insulin nem engedélyezhető. A kérelem elutasítása esetén a belügyminiszterhez lehet fellebbezni. Iparcikkárusítás a vásárcsarnokokban és a nyílt élelmiszerpiacokon. A kerületi vásár- csarnokokban és a nyílt élelmiszerpiacokon, ahol régebben a hetivásári iparcikkárusítás nem a keddi és a pénteki napokra esett, egyelőre továbbra is ugyanazokon a napokon tartatik az iparcikk-hetivásár, mint azelőtt. így a Lenke-úti élelmiszerpiacon hétfőn, a Széna-téri vásárcsarnokban szerdán és szombaton, a Vérmezői vásárcsarnokban, a Kolozsi-téri és a Martinovich-téri piacon csütörtökön, a Bosnyák-téri piacon szerdán és szombaton, a Kerepesi-úti piacon szombaton. Az iparcikkárusoknak a vásárcsarnokokra nézve a vásárcsarnokok igazgatóságától, a piacokra nézve pedig a kér. elöljárótól nyert állandó helyfoglalási engedéllyel kell bírniok. Az árusítási idő az iparcikkárusokná! délután 3 óráig tart és 4 órakor kijelölt helyeiket el kell hagyniok. Iparengedélyek és iparigazolványok. Ha valaki ipart vagy kereskedést kíván űzni, köteles ezt a kér. elöljáró hivatalánál kérelmezni. A kérelem annál a kér. elöljárónál nyújtandó be, akinek területén a kérvényező üzlet (ipar) helyiségét felállítani kívánja. Addig, míg a kér. elöljáró, mint elsőfokú iparhatóság a bejelentést tudomásul nem vette, illetve az iparigazolványt (jogosítványt) ki nem állította, az ipar gyakorlását megkezdeni nem szabad. Az 1922. évi XII. te. az iparok három csoportját különbözteti meg : I. Képesítéshez kötött iparok iparigazolvány vagy iparengedély alapján. II. Engedélyhez kötött iparok. III. Szabadiparok. Képesítéshez kötött ipar az olyan ipar, amely a munka természeténél fogva csak megfelelő ideig tartó szakképzés és hosszabb gyakorlat alapján sajátítható el s gyakorlása a törvényben megállapított szakképzettség igazolásához van kötve. A képesítéshez kötött iparok a következők: a) Iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok : arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő, ötvös, aranyozó, artézi- és műkútfúró, asztalos (épületasztalos, bútorasztalos, mintaasztalos, mintakészítő), autójavító és szerelő, bádogos, borbély és férfifodrász, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó-nyerges, kocsinyerges, kocsikárpitos, bronzműves, csillárkészítő, cég- és címfestő, csizmadia, cipész, cukrász (keksz-, piskóta- és konzervkészítők), esztergályos (a vas- és fémesztergályos kivételével), épületburkoló, fagylaltkészítő, fazekas, cserépkályhakészítő, fegyver- kovács, puskaműves, fehérneműkészítő, fémnyomó, fényképészet és fényképnagyítás, férfiszabó, férfiruhakészítő, fésűs (szaruműves), fűzőkészítő, galvanizáló, galvanoplasztikus, gombkötő és paszományos, gubás és szűrszabó, gumijavító, hajóács, hangszerkészítő (vonós-, fa- és fémfúvó hangszerek, zongora, harmonium, cimbalom és harmonika készítője), kádár (bognár, pintér), kalapos (férfi és női nemez- és szalmakészítő, ide nem értve a kalapdíszítést), kaptafakészítő, kárpitos, kárpitdíszítő, kazánkovács és hajókovács, kefekötő és ecsetkészítő, kelme- és fonálfestő, vegytisztító, késes, köszörűs, keztyű- és sérvkötőkészítő, kocsigyártó, bognár (kerékgyártó), kocsilámpakészítő, kosárfonó, kovács, szerszámkovács, könyvkötő, doboz-, díszmű- és tokkészítő, köteles, hálókészítő, kötőszövő, kövező, kútcsináló, lakatos (műlakatos, épületfelvasaló és géplakatos), látszerész, kozmetikai ipar, mázoló, fényező, mérlegkészítő, mészáros és hentes, mézes- kalácsos és viaszöntő, molnár, mű- és aranyhímző, azsúrozó, műszerész, nap- és esőernyőkészítő, nemez- és szövetsapkakészítő, női fodrász, női divatkalapkészítő ipar, női szabó és leányruhakészítő, órás, orvosi műszerész és orthopédgépkészítő ipar, paplanos ipar, papucsos (papucskészítő) ipar, pipakészítő, reszelővágó, rézműves és ónozó, rézöntő, harangöntő, sokszorosító, faszobrász, fametsző, sokszorosító gipsz- és terrakottaszobrász, sokszorosító ipar (könyvnyomtatás, kőnyomás, betű- és tömöntés, fotochemigrafia, fotolitografia, fénynyomás, mélynyomás, cinkografia, fametszés), szappanos és gyertyamártó, szita- és rostakészítő, szobafestő, szűcs és szőrmesapka- készítő, takács, tetőfedő (cserép-, pala-, műpala-, facement-, péplemez- és kátránypapírfedő), tímár, üveges (ide nem értve a vándoriparosok által űzött egyszerű beüvegezést ablakba és képkeretbe) üvegcsiszoló, üvegedző és üvegvéső, üveghajlító, üvegfoncsorozó, üvegforrasztó, üveg-, porcellán- és fayencefestő, mozaikműves, tükörkészítő, vas- és fémesztergályos, vasöntő, vésőműves és bélyegzőkészítő, zománcozó ipar, zongorakészítő ipar. b) Iparengedély alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok : fogadó (szálló, penzió) ipar, (ide nem értve a legfeljebb tíz vendégszobát fenntartó üzemeket), vendéglő és kávéházi iparok, mesterséges ásványvizeknek, gyógyszereknek és mérgeknek készítése, azoknak a szereknek kivételével, amelyeknek készítése kizárólag a gyógyszerészeknek van fenntartva, avagy közegészségi vagy állategészségi szempontokból külön feltételeknek, magasabb szakismereteknek igazolásához van kötve, drogériaüzletek, gyógyszerfélékkel és mérgekkel való kereskedés, gyógyárú-nagykereskedő, amennyiben ezeket a cikkeket közvetlenül a fogyasztóközönség részére árusítják, fogműves (fogtechnikus) ipar, építőiparok, kéményseprőipar, mindennemű gázvilágítási telepek, a vízellátást szolgáló mindennemű művek létesítése és berendezése, ideértve a csővezetékek létesítését, javítását, mérőeszközök felszerelését és egyéb szerelési munkát, továbbá központi fűtőberendezések létesítése, javítása, sütő (kenyér, aprósütemény stb.), villamosáramú (elektromos világítási, erőátviteli, 220
