Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
rétién helyen tartózkodó örökös és ilyen esetben a halálesetfelvétel egy példányát az árvaszékhez, másik példányát az illetékes közjegyzőhöz terjeszti be. A kér. elöljáró a halálesetfelvételi ívhez mellékeli az elhalt vagyonáról szóló kimutatást (vagyonleltárt). Az árvaszék a halálesetfelvételi ív alapján gondoskodik az örökös kiskorú vagy gondnokolt képviseletéről, a közjegyző pedig a hagyaték tárgyalására tűz ki határidőt. A hagyatéki tárgyalásról szóló iratokat a közjegyző a kiskorú vagy gondnokolt érdekében való felülbírálás végett az árvaszéknek küldi meg. Az árvaszék ilyenkor tüzetesen megvizsgálja, hogy a kiskorú vagy gondnokolt képviseletében a hagyatéki tárgyaláson tett jognyilatkozat a kiskorú, illetve gondnokolt érdekeinek megfelel-e és az nem sért-e jogszabályt, különösen az öröklési jog rendjét. Gyámhatósági jóváhagyás esetén a hagyatéki iratok a közjegyzőhöz, majd onnan a területileg illetékes járásbírósághoz kerülnek át, amikor is a bíróság dönt a hagyaték átadása, esetleg perre utasítás tárgyában. Abban az esetben, ha akár a kér. elöljáróság, akár az örökösök a leltározás során, vagy akár később a hagyatéki vagyont nem látják kellőképen biztosítottnak, a vagyontárgyak közül a készpénzt, értéktárgyakat stb. az eljáró közjegyzőnél kell letétbe helyezni, az egyéb vagyontárgyakra pedig a kér. elöljáróság, később a járásbíróság zárlatot rendelhet el. A kér. elöljáróság által foganatosítandó biztosítási intézkedés rendszerint az örökhagyó lakásának lezárásával és lepecsételé- sével történik. Hajléktalanok menedékhelyei. A székesfőváros 1935-ben az éjjeli menedékhelyek megszüntetésével 1440férőhellyel 2 új menedékhelyet létesített a Kerepesi-út 23/a. szám alatt 870 hajléktalan férfi és a Pillangó-u. 13/a sz. alatt 570 hajléktalan férfi és nő részére. A Kerepesi-út 29/a sz. alatti menedékhely telkén 1941-ben egy új, 600 személy befogadására alkalmas pavillont létesített. Ez időtől a családi kereteken kívül élő hajléktalan férfiak a kerepesi úti, a nők a pillangó utcai menedékhelyen nyertek elhelyezést. 1941-ben a főváros a pillangó utcai menedékhely udvarterületén 2, egyenként 54 egyszobás lakásból álló épületet létesített hajléktalan öreg házaspárok elhelyezése céljából. A főváros ostroma következtében a menedékhelyek épületei súlyosan megrongálódtak. A kerepesi úti intézetben jelenleg mindössze 500 férőhely áll rendelkezésre. Az intézményt Borbiró Elek népjóléti tanácsos vezeti. Hajóhíd engedélyezése a polgármesteri V. -ügyosztály hatáskörébe tartozik. Engedélyért folyamodó állampolgárságát, szakértelmét igazolni, erkölcsi bizonyítványát és a tervbevett hajóhídra vonatkozó műszaki terveket köteles bemutatni. Eljárás az 1890. évi I. te. szerint. Hajózási engedély kiadása ügyében nem gőzerejű hajóknál a polgármesterhez (V. ügyosztály) előterjesztett kérelemmel kell fordulni. Csatolandó okmányok : állampolgárság, szakértelem igazolása, erkölcsi bizonyítvány, műszaki tervek. Eljárási szabály 2362/1869. M. E. rendelet és 1883. évi hajózási rendszabályok. Haláleset alkalmával a lakásban történt halálesetnél a következő az eljárás : 1. Beszerzendő a kezelőorvostól bizonyítvány arról, hogy az elhúnytat meddig, milyen betegségben kezelte 2. Ezen bizonyítvány családtag vagy hozzátartozó által azon kerületi elöljáróság tiszti orvos hivatalánál mutatandó be, mely kerületben a haláleset történt. 3. A bejelentett halálesetet az elöljáróságon felveszik, a bemutatott kezelőorvosi bizonyítvány alapján a tiszti orvos megejti a halottkémlést, ugyanakkor a lakáson hagy két darab halottvizsgálati bizonyítványt. 4. Ezen két darab halottvizsgálati bizonyítványt az illetékes kerületi anyakönyvi hivatalnál a halotti anyakönyvekbe való bevezetése végett be kell mutatni. A halott és a bejelentő fél személyazonosságának igazolására vigyen magával születési, házassági levelet, ugyanezen eljárás követendő a magánkórházakban, szanatóriumokban elhaltaknál is. A fővárosi közkórházakban és klinikákon elhaltaknál a hozzátartozóknak semmiféle bejelentési kötelezettségük nincs. A tiszti orvos a halottvizsgálati bizonyítványra rávezeti a temetés napját, ezen időpontban a halott feltétlenül eltemetendő, kivételes esetekben a tiszti orvos engedélyezheti 24 vagy több órával való elhalasztását a temetésnek, ez esetben légmentesen lezárt fémkoporsó alkalmazandó. A család a tiszti orvosi hivatalból kapott két darab anyakönyvelt halottvizsgálati bizonyítvány egyik példányát köteles a Községi Temetkezési Intézet (VIII., Vas-u. 2/d) közegeinek, kik a halottat a lakásból a temetőbe kiszállítják, a temetőfelügyelőség részére átadni, míg a másik bizonyítvány az illető felekezet lelkészéé. Amennyiben a család a tiszti orvos által megejtett halottkémlés után a temetésről nem intézkedik, a Községi Temetkezési Intézet tiszti orvosi rendeletre a halottat a lakásból kiviszi az egyik köztemető halottasházába. Az elhalálozás után nyolc nappal az elhúnyt hozzátartozóját behívják az elöljáróságra a hagyaték leltározása tárgyában s amennyiben a hátramaradott kiskorú, gyengeelméjű vagy ismeretlen, úgy az elöljáróság hagyatéki előadója hivatalból leltározza a hagyatékot. Más esetekben a leltározás elrendeléséért a járásbírósághoz kell folyamodni. Halászati engedélyért Budapesten a IV. kerületi elöljáróhoz kell folyamodni. Elsősorban az ország egész területére érvényes állami halászjegyet kell kiváltani. Az elöljáró előadója a jelentkezővel a kérelemről jegyzőkönyvet vesz fel. Budapest határán belüli halászathoz az állami halászjegyen kívül fővárosi halászati bérletjegyet is kell váltani. Különböző nagyságú haszonbért kell az elöljáró pénztárnál készpénzben lefizetni aszerint, hogy a fél csak horoggal való horgászásra vagy hálóval való halászásra is jogosító bérletjegyet vált. Aki segédmunkással 191
