Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
E Élelmezésre vonatkozó egészségügyi rendészet. A vásárcsarnokokban az élelmiszeráruk ellenőrzése a vásárcsarnoki felügyelőség közvetlen hatáskörébe tartozik, míg a nyílt piacok, üzletek, vendéglők, szállodák, éttermek a kér elöljáróságokon működő kerületi közélelmezési felügyelőségek hatáskörébe. Az említetteken kívül a kerületi tiszti orvosok, kerületi állatorvosok hatásköre is kiterjed az élelmiszerek árusítására vonatkozó egészségügyi rendelkezések ellenőrzésére. Másodfokon a felügyeletet a polgármester látja el. Az ellenőrzés kiterjed az élelmezési cikkek hamisításának megakadályozására és az általános közegészségügyi szempontok szabályainak szigorú betartására. A kerületi közélelmezési felügyelőség és a vásárcsarnoki felügyelőség a különböző törvények, így különösen az 1876: XIV. te. közegészségügyi törvény, az 1895: XLV1. te. az élelmiszerhamisításról, az élelmiszerek forgalmára vonatkozó különböző, újabban kiadott miniszteri rendeletek alapján járnak el. Azon kereskedők, csarnoki, piaci árusok ellen pedig, akik a fentemlített törvények és rendeletekben foglaltak ellen vétenek, amennyiben cselekményük egyéb büntető rendelkezésbe nem ütközik, úgy ellenük a kihágási eljárás megindítható. A fentemlített ellenőrző közegeken kívül a húsneműeknek egészségügyi és egyéb rendelkezéseknek megfelelő voltát a közvágóhidak igazgatóságának keretében létesült külön szerv »Központi Húsvizsgáló Állomás« állatorvosai útján is ellenőrzi, a tej- és tejtermékek ellenőrzését pedig a »Székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet« közegei útján is folytatja, különösen a tejvállalatok telepein, vámokon és pályaudvarokon. Élelmiszerárak hivatalos jegyzése. Lásd : Árjegyzési statisztika c. a. Élelmiszerárusító Üzem. Lásd : Bp. székesfőváros Községi Élelmiszerárusító üzeme c. a. Élelmiszerek ellenőrzése. Lásd: Élelmezésre vonatkozó egészségügyi rendészet c. a. Élelmiszerekkel elkövetett kihágások. Az élelmiszerekkel úgy rendészeti, mint közegészség- ügyi szempontból elkövetett kihágások elbírálására elsőfokon a IV. kér. elöljáró illetékes. Az eljárás úgy a vizsgálatokat megejtő hatósági közegek ú. m. tiszti orvos, kerületi állatorvos, vásárfelügyelő, vásárcsarnok vezető, Központi Húsvizsgáló Állomás által kiküldött állatorvosok, Vegyészeti Intézet kiküldött szakközegei, mint magánosok által tett feljelentés, illetve panaszok útján indul meg. A hamisításra vagy egészségre ártalmas élelmiszerekből vizsgálat céljából minta vétetik, amelyről hivatalos jegyzőkönyvet vesznek fel. Az érdekeltiéinek jogában van ellenminta vételét és jegyzőkönyvmásolatot kérni s azt valamely más hatósági intézetben megvizsgálni. Ezen ellenmintát is hivatalos pecséttel zárolt edényben helyezik el, hogy a minta azonossága kétségkívül megállapítható legyen. A minta vizsgálatát a székesfővárosi vegyészeti és élelmiszer- vizsgáló intézet, illetve a hústermékekre nézve a közvágóhídon levő laboratórium is ellátják. A vizsgálat eredményéről az intézet értesíti a IV. kér. elöljáróságot," amely amennyiben a vett minta kifogás alá esik, az ügyfelet tárgyalásra megidézi. A tárgyalást a kerületi elöljáró, illetve a kerületi elöljárósághoz beosztott rendőri büntetőbíró vezeti. A tárgyalás menetéről külön jegyzőkönyvet vesznek fel. A tárgyalás nyilvános, a terhelt és tanuk részvételével, a tiszti ügyész csupán a közérdek különös fennforgása esetén vesz részt*. A tárgyaláson kihirdetett, vagy a féllel írásban közölt ítélet ellen úgy a fél, mint a tiszti ügyész — akit az ítéletről az elöljáróság haladéktalanul értesít —fellebbezéssel élhet. A fél fellebbezési jogát akár szóban, akár írásban a kihirdetés vagy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül gyakorolhatja. Minden, a kihágás keretében levő beadvány, fellebbezés, felfolyamodás, díj- és illetékmentes. Elelmiszerkihágási ügyek másodfokú •elbírálására részben a Kihágási Tanács, részben pedig a polgármester illetékes. A másodfokú eljárásban az érdemi intézkedés csupán írásban történik, a rendelkezésre álló adatok alapján. Ha a másodfokon az ügy elbírálására nem állanak kellő adatok rendelkezésre, úgy azokat az elöljáróságoknak kell pótlólag közölni. A másodfok új eljárás lefolytatását is elrendelheti. A másodfokú ítélet ellen a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1929. évi XXX. te. 60. §-a értelmében erősen korlátoztatott a harmadfokra fellebbezhető kihágási ügyek száma. Áz élelmiszerek vizsgálata körül felmerülő költségeket mindenkor az elsőfok állapítja meg, az esetben, ha a fél elmarasztaltatott ennek terhére. Ellenkező esetben a vizsgálati költségeket részben a földmívelésügyi miniszter, részben pedig a főváros viselik. A kihágási büntetésből befolyt összegek egynegyed része a főváros szegényalapját, egynegyed része az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézetet, felerésze pedig az államkincstárt illeti. Élelmiszervizsgálatok. Az élelmiszerek forgalmát és a mintavételi eljárást, valamint az esetleges büntetéseket az 1895. évi XLVI. te. szabályozza. Vegyvizsgálatok végzésére Budapesten a székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi városháza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a vásárfelügyelője, esetleg tiszti orvosa vehet, akinek területén azon üzlet van, ahol a kifogásolt cikket vásárolták, továbbá a Vegyészeti Intézet kiküldöttei egész Budapest területén. Magánfél is vehet hivatalos mintát, azonban ennek módja pontosan előírt és szigorúan betartandó ; a mintavétel módját a 38.286/1896. sz. F. M. rendelet szabályozza. A magánmintavétel körülményessége miatt panasz esetén célszerűbb a fenteőb említett illetékes kerületi vásárfelügyelőhöz, illetőleg tiszti orvoshoz fordulni. 171
