Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

keleti szerb egyház, I., Attila-körút 51.; Pesti görögkeleti szerb egyházközség, IV., Veres Pálné-u. 23.; Pesti görögkeleti és macedón oláh egyházközség, IV., Petó'fi-tér 1.; Pesti görögkeleti román egyházközség, VII., Holló-u. 8. — Izraelita hitközségek: Budai izr. hitközség,

II., Fő-utca 12.; Újlaki izr. hitközség, II., Mártírok útja 5/a.; Óbudai izr. hitközség, III., Lajos-u. 163.; Pesti izr. hitközség, VII., Síp-u. 12.; Pesti izr. hitközség (orthodox), VII., DoD-u. 35.; Kőbányai izr. hitközség, X., Cserkész-u. 12. — Baptista egyházközség: VIII., Kistemplom-u. 12

Elbocsátás a magyar állam kötelékéből. Elbocsátható az állam kötelékéből az a magyar állampolgár: 1. aki rendelkezési képességgel bír, aminek hiányát atyja, gyámja vagy gondnoka gyámhatóságilag jóváhagyott beleegyezése pótóija ; 2. aki állami és községi adóhátralékban nincs ;

3. aki nem áll büntető vizsgálat vagy még végre nem hajtott büntető bírói ítélet alatt. Ezen előírt kellékek fennforgását az eljáró polgármesteri IV. ügyosztály hivatalos megkeresések útján hivatalból állapítja meg. A belügyminiszterhez címzett kérvényt a polgármesteri IV. ügyosztályban (Központi városháza) kell benyújtani. Mellékelni kell a magyar honosságot tanúsító bizonyítványt (állampolgársági, illetőségi bizonyítvány vagy ezek hiányában 1870. évig visszamenőleg az apa leszármazást tanúsító személyi okmányokat, születés- és házasságlevél) ; folyamodó születés' bizonyítványát, ha nős házasságlevelét, felesége és kiskorú gyermekei születési anyakönyvi'- kivonatát, kiskorúnál apa vagy gyám, gondnokoltaknál a gondnok beleegyezését. Az elbocsátási okiratot a Budapesten lakók a polgármesteri IV. ügyosztályban személyesen vehetik át, a külföldön lakóknak a belügyminisztérium a külképviseleti hatóságok útján kézbesítteíi ki. Belföldi lakosoknál csak az esetben szűnik mega magyar állampolgárság, ha az elbocsátási okirat kézbesítését követő egy éven belül az ország területét elhagyják. Ellenkező esetben az elbocsátási okirat hatályát veszti.

Elektromos erős- vagy gyengeáramú vezetékek engedélyezése magánosok részére. A kérvény a polgármesterhez címezve, 4 darab egyforma terv, alaprajz és keresztszelvénnyel és műszaki leírással adandó be. A kérvényre és a mellékletekre okmánybélyeg teendő. Megszüntetése külön bélyegköteles kérvénnyel kérendő.

Elektromos közvilágítás iránti kérvények a polgármesterhez címezve, lehetőleg rajzmelléklettel vagy a világíttatni kívánt hely pontos megjelölésével adandók be. Közvilágításról lévén szó, a kérvény bélyegmentes.

Elektromos légvezeték iránti kérvényüket magánosok a polgármesterhez címezve, okmánybélyeggel felülbélyegezve adják be. A kérvényhez 4 darab terv, alaprajz és keresztmetszet csatolandó, okmánybélyeggel felszerelve. Közterület használatáért úrijogbér köttetik ki, A magánvezeték megszűnése szintén a polgármesterhez címzett és felülbélyegzett kérvényben bejelentendő.

Elektromos szerelési helyhatósági engedélyt a fél a polgármesterhez címzett, okmánybélyeggel felülbélyegzett kérvényre, az időnként megtartott szakvizsga alapján, határozat alakjában nyeri. A kérvényhez iparengedély, kétévi segédi gyakorlatot igazoló irat vagy gépész- mérnöki oklevél csatolandó. A szakvizsgáért a vizsga letétele előtt vizsgadíj fizetendő a központi pénztárba. Ha a fél erősáramú elektromos szerelői bizonyítvánnyal rendelkezik, szakvizsgát nem kell tennie ; a polgármesterhez címzett, okmánybélyeggel felülbélyegzett kérvényre, a fenti bizonyítvány és iparengedély csatolása mellett, a helyhatósági engedélyt azonnal elnyeri.

Elektromos vezetékfeszítéseknek közterület érintésével való felszerelése esetén a fel szóbeli vagy írásbeli előterjesztésére a polgármesteri XII. ügyosztály ad helyszíni bejárás, vagy az Elektromos Művek előterjesztése alapján engedélyt. Tekintettel az ideiglenes jellegű engedélyre, a kérvény bélyegmentes. Közterület érintése nélküli esetben az Elektromos Művek saját hatáskörében intézkedik.

Elhagyottsági ügyek. Az elhagyottság kétféle : erkölcsi és anyagi. Anyagi okokból elhagyottá nyilvánítható az a 15. évét még be nem töltött kiskorú, aki vagyontalan, eltartásra köteles hozzátartozói (szülők, nagyszülők, természetes atya a házasságon kívül született gyermeknél) nem élnek, vagy ha életben vannak ugyan, de a gyermek eltartására nem képesek. Anyagi elhagyottság kérdésében a főváros árvaszékének megbízásából a kér. elöljáróságok járnak el. Az anyagi elhagyott ság megállapítása iránti kérelemmel az illetékes kér. elöljáróhoz kell fordulni, aki a szükséges vizsgálat megtartása után a kiskorút anyagi okokból elhagyottá nyilvánítja és őt az állami gyermekmenheiy kötelékébe beutalja. Az elhagyottá nyilvánító vagy azt megtagadó véghatározat ellen fellebbezésnek van helye, amit a kér. elöljáróságon kell beadni a kézbesítést követő naptól számított 15 napon belül. A fellebbezést a kér. elöljáróság közvetlenül a belügyminiszterhez terjeszti fel, aki végérvényesen határoz. A fellebbezés bélyegköteles. Erkölcsi elhagyottság címén elhagyottá lehet nyilvánítani — anyagi helyzetére tekintet nélkül — azt a 15 éven aluli gyermeket, aki nevelésének elhanyagolása vagy környezetének káros befolyása következtében az erkölcsi romlás veszélyének van kitéve, vagy aki züllés veszélyének indult. Erkölcsi elhagyottságot csak az árvaszék állapíthat meg, természetesen szakszerű vizsgálat és esetleg az érdekeltek és rokonok

169