Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

A Dunai Életmentés hajóparkja, őrbódéi és egyéb felszerelései a főváros tulajdonát képezik. Az életmentési szolgálatot és a gazdasági ügyek ellátását — ez utóbbit átruházott hatáskörben — a főváros rendelkezésére bocsátott fedezet terhére — am. államrendőrség végzi.

Dunapartok hasznosítása évről évre nyilvános pályázati hirdetmény útján történik. A fizetendő partbéreket a főváros a rakpartok fekvéséhez és használhatóságához képest szakaszonként állapítja meg ; évi összegük ezidőszerint fm-ként 3200—32.000 adópengő között váltakozik. A rakpartok egyéb jövedelmeit képezik még a kikötési díjak, amelyeket mind a bérelt rakpartokon, mind a szabad kikötőkben kikötő mindennemű hajók és úszó egységek után fizetni kell, azonkívül a rakodóhelydíjak. A rakpartokon levő s a székesfőváros tulajdonát képező kisebb házak és raktárak ugyancsak bérlet útján évről évre hasznosíttatnak. A kikötési és rakodóhelydíjakat a Duna- parti Felügyelőség (jelenleg Központi városháza, II. pav., I. em. 29.) szedi be s egyben a székes- fővárosban kikötő összes hajókról s azoknak áruforgalmáról rendszeres nyilvántartást vezet. A felügyelőség ezenkívül állandóan ellenőrzi, hogy a rakodópartok használata az általános és különös partbérleti feltételeknek megfelelően történik-e.

E

Ebtartás. Minden ebtulajdonos köteles ebét minden év január havában a kér. elöljáróság nyomtatvány-űrlapján bejelenteni, továbbá minden évben osztályozás és állatorvosi vizsgálat céljából bemutatni és az ebadót a kér. pénztárnál befizetni. Az ebadó évi összegét a földmívelésügyi miniszter állapítja meg. Aki adóját nem fizeti ki, annak adóköteles ebét a kér. elöljáróság intézkedésére az állategészségügyi telep befogja. Minden 3 hónapos kort elért ebet gyakorlatra jogosult állatorvossal be kell oltatni veszettség ellen, az oltást évente meg kell ismételni, de az nem teszi feleslegessé az ebtartással kapcsolatos óvatossági rendszabályokat (póráz, szájkosár). Az oltás díját szabályrendelet állapítja meg. Hatósági szegénységi bizonyítvánnyal rendekező tulajdonos ebét a kerületi állatorvos díjmentesen oltja. Ebzárlat esetén az ebek megkötve tartandók,— házon kívül pedig pórázon, szájkosárral ellátva vezetendők. Ennek elmulasztása esetén az ebtulajdonos ellen kihágási eljárás indíttatik. Az ebzárlat alatt a gyepmesteri hivatal által befogott ebek az állategészségügyi telepen 90 napi megfigyelés alá kerülnek, de az ebbirtokos kérelmére érzékeny vagy nagyértékű ebek házi megfigyelését is engedélyezheti a kér. elöljáróság. Ez esetben a kér. állatorvos az ebet az ebtulajdonos lakásán háromhetenként megvizsgálja. A vizsgálat díját a kér. elöljáróság pénztárába előzetesen be kell fizetni.

Egészségügyi panaszok. Mindennemű, az egészséget veszélyeztető ártalomra vonatkozó panasszal a kerületi tiszti orvoshoz lehet fordulni beadvánnyal vagy szóbelileg, utóbbi esetben a panaszról jegyzőkönyvet vesznek fel. Ilyen panasz nagyon sokféle lehet (nedves lakás, elromlott illemhely, felhalmozott szemét, piszkos udvarok, folyosók, egészségre ártalmas ételek, italok, műhelyek, eltitkolt fertőző bajok, fertőző betegek, ahol a környezet nem tartja be az előírt óvórendszabályokat stb.). A tiszti orvos a panaszt megvizsgálja és a kerületi elöljáró véghatározattal intézkedik.

Egészségügyi vizsgálatok, az 1876 : XIV. te. alapján történnek. A vegyvizsgálatok végzésére Budapesten kizárólag a székesfővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézet (Központi városháza) illetékes. Hivatalos mintát annak a kerületnek a tiszti orvosa, esetleg vásárfelügyelője vehet, akinek kerületében van az az üzlet, ahol a kifogásolt cikket vásárolták. Magánmintavétel is lehet hiteles, de ez oly körülményes, hogy panasz esetén legcélszerűbb az illetékes tiszti orvoshoz vagy vásárfelügyelőhöz fordulni.

Egészségvédő Intézetek. A főváros mindig nagy gondot fordított lakosságának megelőző egészségvédelmére, mert tudatában volt annak, hogy ezzel a megelőzéssel csökkentheti később a betegek s ezzel a kórházi ápoltak számát is. Ez a meggondolás vezette akkor, mikor közgyűlési határozat alapján már 1917-ben felállította az első tüdőbeteggondozó intézetet, melyet később több kerületi intézet felállítása követett, úgyhogy a mostani világháború kitörése idején már tíz volt működésben. 1931-ben az ideg- és el'mebetegegek gondozásának és felügyeletének hatályosabbá tétele érdekében a főváros az első idegbeteggondozó intézetét állította fel. Később az 1940. évi VI. te. alapján a törvény rendelkezéseiben foglalt meghatározott munkakörön túlmenően önálló nemibeteggöndozó intézeteket létesített s ezzel a betegségek megelőzése terén példátadóan járt el. Budapest ostroma az intézetekben is priási károkat okozott, úgyhogy azokat csak a legnagyobb nehézségek és megfeszített munka árán sikerült rendeltetésszerű feladatuknak megfelelően megindítani. De a változott viszonyok természetszerűleg a feladatokat is megsokszorozták és jórészt meg is változtatták. így például új nemibeteggöndozó intézetek sürgős felállítása vált szükségessé. A szervezés kérdésében is változás történt, amennyiben ezeknek az intézeteknek az irányítását a székesfőváros egységes közegészségügyi politikájának érdekében az elmúlt évben a tiszti főorvosi hivatal vette át. A jelenleg működő intézetek a következők :

166