Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
CSATORNÁZÁS. A városias együttélést szolgáló közművek között az egyik legfontosabb a csatornázás, vagyis a szennyvíz és csapadékvíz levezetéséről, valamint ártalmatlanná tételéről való gondoskodás. A főváros közönségének elsőrendű érdeke, hogy a csatornaüzem zavartalanul működjék és sem egészségügyi hátrányok, sem anyagi károk ne keletkezzenek. A székesfőváros csatornázási rendszere egységes, úsztató-rendszerű, vagyis a szenny-, csapadék- és ipari víz elvezetésére közös csatornák szolgálnak. A közterületekről a víznyelők közvetítésével a csapadékvizek, az ingatlanokról és épületekről pedig a szenny-, csapadék- és iparvízek a házi bekötőcsatornák közvetítésével jutnak a közcsatornákba. Egy-egy utca szenny- és csapadékvizeinek levezetésére szolgálnak a mellékcsatornák. Nagyobb területekről több mellékcsatorna vizeit a gyűjtőcsatornák, több gyűjtőcsatorna vizeit a főgyűjtőcsatornák vezetik le. Valamely ingatlan szenny-, csapadék- és ipari vizeit levezető csatornának az ingatlan határvonalán belül eső, vagyis magánterületen levő része a házicsatorna. Az ingatlan határvonalán kívül eső, az ingatlan előtt levő közcsatornáig terjedő csatornaszakasz a házi bekötőcsatorna, mely a házicsatornának a közcsatornákhoz való csatlakozására szolgál. Budapesten jelenleg mintegy 32.000 ingatlan van csatornázva. A székesfőváros csatornahálózatának hossza 898.660 folyóméter. A főváros csatornázási ügyeit Budapest Székes- főváros Csatornázási Művei (IV. kér., Eskű-tér 3) intézi. A Művek a polgármesteri II. (Út- és mélyépítési) ügyosztály ügykörébe tartoznak. Házicsatorna. Az egyes ingatlanokra hullott esővizet valamint az egészségre ártalmas szennyes vizeket a telek határain belül a házicsatorna vezeti le. A házicsatorna az ingatlan tartozéka, megépítése és fenntartása az ingatlantulajdonos feladata. A házicsatorna építésére vonatkozó terveket a Székesfőváros Csatornázási Művei felülvizsgálják és ha azok a 96/1945. kgy. számú »Szabályrendelet a csatornákról« rendelkezéseinek megfelelnek, úgy annak megépítését engedélyezi. A házicsatorna engedélyezését a Csatornázási Művektől kell kérni. A kérvényben meg kell adni : a) az ingatlantulajdonos nevét és lakcímét ; b) a csatornázandó ingatlan helyét ; c) az épület rendeltetését; d) a házicsatorna anyagát, a talaj minőségét ; e) a levezetésre kerülő szennyvíz minőségét ; f) a berendezést készítő szerelőiparos nevét és lakcímét ; g) a tervező nevét és lakcímét ; Az adatszolgáltatás megkönnyítésére a Székesfőváros Csatornázási Műveinél erre a célra rendszeresített űrlapok szerezhetők be. A kérvényhez csatolni kell : a) a helyszínrajzot ; b) az épület alaprajzát, melyen a csatorna nyomvonalát, a szerelvényeket és aknákat fel kell tüntetni ; c) a lefolyóvezetéket; d) a hosszszelvényt. A tervekből a házicsatorna helye, szintmagassága, esése, mérete, valamint egyéb jellemző adatai egyértelműleg könnyen megállapítható legyen. A tervek kivitelére vonatkozólag a Csatornázási Műveknél mintarajzok állanak rendelkezésre. A kérelmet és a terveket az ingatlantulajdonosnak és a munka végrehajtására jogosult szakiparosnak kell aláírnia. Az engedélyezett munkálatok végrehajtását a Csatornázási Művek szakközegeivel ellenőrizteti. Ha a házicsatorna az engedélyezett tervnek megfelelően és az előírások betartásával épült meg, úgy a házicsatorna üzembehelyezésére a Csatornázási Művek használati engedélyt ad. Házi bekötőcsatorna. Az ingatlan határvonalán kívül eső, az ingatlan előtt lévő közcsatornáig terjedő csatornaszakasz a házi bekötőcsatorna. A házi bekötőcsatornát az ingatlantulajdonos kérelmére és költségére a Csatornázási Művek építi meg. Fenntartása és karbantartása a szabály- rendelet szerint a Csatornázási Műveket terheli és nem mint a múltban az ingatlantulajdonost. A házi bekötőcsatorna helyét a közcsatorna falába beépített elágazásokra való figyelemmel a Csatornázási Művek határozza meg. Ezért ajánlatos már a házicsatorna tervezésénél a házi bekötőcsatorna helyét a Csatornázási Műveknél megtudakolni. A házi bekötőcsatornák átépítése esetén a költségeket az tartozik viselni, akinek az átépítés érdekében áll. Az épület lebontása esetén az ingatlantulajdonosnak saját költségén a házi bekötőcsatornát el kell távolítani és a közcsatornát a csatlakozásnál el kell falazni. A szabályrendelet 4. §-a részletesen szabályozza, hogy milyen anyagokat tilos a csatornába bevezetni. A szabályrendelet rendelkezéseinek megszegőit az illetékes kerületi elöljáró pénzbírsággal sújthatja. Közcsatorna. A házi csatornák, illetve a házi bekötőcsatornák által levezetett szennyvizek, csapadékvizek továbbvezetésére szolgálnak a közcsatornák. A szabályrendelet 2. §-a szerint a székesfőváros közterületein a szenny-, csapadék-, valamint az iparvizek elvezetésére szolgáló csatornák, csatornázási berendezések építése, átépítése, karbantartása, tisztítása, a szennyvíz, a csatornaiszap hasznosítása a Csatornázási Művek feladata. Ha a közcsatorna építése magánérdekből szükséges, az érdekeltek költségére külön megállapodás alapján az építést a Csatornázási Művek végzi el. Minden beépített ingatlan házicsatornáját, ha előtte a közcsatorna megépült, abba be kell kapcsolni. Az ipartelepekkel a Csatornázási Művek az ipari vizek elvezetése tekintetében külön megállapodást köt. Csatornaépítési hozzájárulás. A 95,1945. kgy. számú csatornázási szabályrendelet megszüntette azt a régi, sokszor bírálgatott rendelkezést, mely szerint az utcai közcsatorna teljes építési költségét a közcsatornával ellátott út, utca vagy tér mentén, a csatorna hosszvonalának 164
