Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

aláíratva kell ugyanazoknál benyújtani. Az egyesületi felvétel ügyében a választmány dönt. Az Egyesület irodája : Központi városháza I. emelet 173. szám alatt van.

Budapest székesfőváros nemzetgyűlési képviselői: Független Kisgazda, Földmunkás és Polgár» Párt: Auer Pál, Balogh András, Benkő András, Bereczky Albert, Bognár József, Csornoky Viktor, Csurgai István, Dessewffy Gyula, Eszterhás György, Felvinczy László, Futó Dezső, Gordon Ferenc, Gulácsy György, Gyulai László, Horváth János, Jármay Gyula, Jékelyi László, Kővágó József, Oltványi Imre, Pásztor Tamás, Pesta László, Pfeiffer Zoltán, Saláta Kálmán, Sári Ignác, Szemes József, Szenner József, Szolnoki István, Talinay Ferenc, Tessik Pál. Magyar Kommunista Párt: Apró Antal, Döbrentei Károlyné, Drahos Lajos, Gerő Ernő, Gyócsi Jenő, Kiss Károly, Kovács István, Prieszol József, Ratkó Anna, Rusznyák István, Szabó Piroska, Szipka József Varga István, Vas Zoltán, Szociáldemokrata Párt: Dávid János, Faragó László, Gallai Lajos, Gyurkovits Károly, Halász Alfréd, Ivanics István, Jancsecz Imre, Kárpáti Antal, Kelemen Gyula, Lányi Béla, Popik János, Révész Mihály, Ries István, Szamay Lajos, Száva István, Vágvölgyi Tibor, Visnyei Sándor. Nemzeti Parasztpárt: Kovács Imre. Polgári Demokrata Párt : Szent-Iványi Nándor. Demokrata Néppárt: Eckhardt Sándor. Pártonkívüliek : Stühmerné Oberschall Ilma, Veress Anna, Halter Béla, Slachta Margit. A Nemzetgyűlés által választott képviselők : Bölöni György, Juhász Nagy Sándor, Károlyi Mihály, Kodály Zoltán, Miklós Béla, Moór Gyula, Pátzay Pál, Szent-Györgyi Albert, Szőnyi István, Tamási Áron, Vámbéry Rusztem, Zsedényi Béla.

Budapesti illetőségű, vidéken lakó szegények segélyezése. A 6000/1931. M. E. sz. kormány- rendelet életbeléptével (1931. november 1.) megszűnt a községi illetőség a segélyezés feltételéül szolgálni. Ennek helyébe a fentebbi értelemben vett budapesti lakóhely lépett. Ennek alapján a székesfőváros polgármestere (polgármesteri IX. ti.-o.) segélyezi azokat a vidékre költözött rászorultakat, akik a segélyezést megelőzően eltelt utolsó öt év alatt Budapesten egyhuzamban három évig laktak, vagy legalább itt a leghosszabb időt töltötték.

Budapesti Napilapok Fővárosi Rovatvezetőinek Szervezete. (Központi városháza, I. em. 88. Sajtóiroda. Távbeszélő : Városháza 189—650, 189—656 és 295. mellékállomás.) Elnök: Nádor Jenő, ügyvezető : Gárdonyi Jenő. Tagok: Fodor Tibor (Kossuth Népe) VII., Erzsébet-körút 56.; Fogarassy (Wellesz) István (Kis Újság) VIII., Vas-utca 2/b., Távbeszélő : 180—546.; Gárdonyi Jenő (Magyar Nemzet) Vili., Népszínház-utca 31. Távbeszélő: József 427, Magyar Imre (Magyar Nemzet) XL, Budafoki-út 12. Távbeszélő: 268—212; Nádor Jenő (Népszava) VII., Hársfa-utca 37. Távbeszélő: 222—462; Pakots György (Világ) IV., Váci-utca 52. Távbeszélő: 182—255; dr. Rátkai Károly (Szabadság) VI., Felső erdősor 12 ; Varjas Imre (MOT) II., Fény-utca 2.; Vándor Pál (Világosság) VII., Miksa-utca 9. ; Vedres Mária (MOT) VI., Nagymező-utca 8. Távbeszélő : 420—126.; Vigh József (Szabad Szó) VIII., József-körút 71—73. Távbeszélő: József 773.

Burkolási járulék. A székesfőváros által első ízben eszközölt mindennemű burkolás után, mégpedig kocsiutaknál egy-egy oldalon legfeljebb 8 méter szélességig a burkolás összes költségeinek felerésze, a gyalogúinál a szegélyezésen kívül legfeljebb 3 méter szélességig felmerülő egész burkolási költség az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat és azok hozadékait terheli s a fővárosnak burkolási járulék címén megtérítendő. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak teljes összegben megtérítendő. Az úttest és a gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák költségei egészben a fővárost terhelik. A Duna balpartján a III.—VIII. építési övezetekben, a Duna jobbpartján pedig a II.—VIII. építési övezetekben a be nem épített saroktelkek tulajdonosai ezen szabályrendelet szerint kivetendő burkolási járulékok összegének csak 30%-át fizetik, ha a telek területét elosztva a homlokzatok hosszúságának ugyanazon mérték szerint számított összegével, az így nyert hányados a 3 egységet meg nem haladja : 40%-át fizetik, ha a hányados a 4 egységet meg nem haladja ; 50%-át fizetik, ha a hányados az 5 egységet meg nem haladja ; 60%-át fizetik, ha a hányados a 6 egységet meg nem haladja. Ha pedig a hányados a 6 egységet meghaladja, az egész járulékot tartoznak fizetni. Ha a saroktelken felépítmény van ugyan,de annak a házbéradó kivetésének alapjául vett tiszta bérjövedelme a kivetést megelőző évben 464 aranypengőt meg nem haladt, az ingatlan a burkolási járulék kivetése szempontjából úgy vétetik, mintha beépítetlen telek volna. Az építésügyi szabályzat értelmében önállóan beépítésre nem használható telekkönyvezett telek után a szabályrendelet szerint kivetett burkolási járulék fizetési határideje a fél kérelmére mindaddig elhalasztandó, amíg a telek beépítésre használhatóvá lesz, a kivetéssel egyidejűleg azonban a járulék telekkönyvi bekebelezése útján biztosítandó. A székesfőváros évről-évre egységesen állapítja meg egy-egy négyzetméter burkolat után a különböző burkolatnemek szerint fizetendő burkolási járulékokat, a burkolathoz és alapépítményhez felhasználtatni szokott összes anyagok és a munkabér legutóbbi tényleges költségei alapján. Ha valamely közterület burkolása azon érdekelt ingatlantulajdonosok kérelmére történik, akik az illető közterületre eső homlokzatok hosszának legalább kétharmadrészét képviselik, a burkolás összes költsége egészben az illető közterület mentén fekvő ingatlanokat terheli. Ha valamely burkolat helyett, amely után már a szabályrendeletben megállapított burkolási járulék volt fizetendő, olyan új burkolat fektettetik, amely magasabb járuléktétel alá esik, az új burkolat után burkolási járulék címen annyi fizetendő, amennyi egyrészt a régi, másrészt az új burkolat után esedékes

162