Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Lexikon-rész
benyújtani az illető versenytárgyalási hirdetményben megjelölt helyen és időben. Az ajánlati űrlap első íve (a 12.250/1945. M. E.) rendeletben körülírt fokozatos bélyegilleték alá esik, az ajánlat többi ívét, az ajánlat kiegészítő részeit (költségvetés, tervek stb.), valamint mellékleteit a 158.762/1932. P. Ü. rendelet értelmében csak a munka elnyerése esetén utólag, az ajánlat elfogadásától szóló értesüléstől számított 5 nap alatt kell megfelelően felbélyegezni. A fővárosi illetékjegyek lerovása szempontjából mindenkor a fennálló rendelkezések az irányadók. Budapesti ajánlattevő ajánlatát postán nem küldheti be. Az ajánlati nyomtatványok valamennyi rovatát tisztán és olvashatóan, magyar nyelven kell kitölteni. — Az ajánlatokat cégszerű aláírással kell ellátni. — Ha az ajánlattevő nem kereskedő, úgy sajátkezűleg írt ajánlatát tanuzás nélkül, idegen kézzel vagy géppel írt ajánlatát pedig 2 tanúval előttemezve kell aláírnia. Ugyanígy kell aláírni az ajánlat esetleges mellékleteit (költségvetés, minták, tervek stb.). Az ajánlatban kihúzásnak, törlésnek, vakarásnak, beszúrásnak vagy egyéb javításnak nem szabad előfordulnia. Ha az ajánlaton annak benyújtása előtt javításra mégis szükség van, ezt az ajánlat végén külön záradékban a javított tételek tüzetes felsorolása mellett ugyanúgy kell aláírni, mint magát az ajánlatot. Ott, ahol az ajánlati nyomtatványokon összegeket kell beírni, ezeket betűkkel is ki kell fejezni éspedig nemcsak az ajánlati végösszeget, hanem a költségvetésben szereplő egységárakat is. Az ajánlattevőnek ki kell jelentenie, hogy a hirdetett munka vagy szállítás teljesítésére vonatkozólag érvényben levő általános és részletes vállalati feltételeket, továbbá a terveket, a helyi (telek stb.) viszonyokat ismeri s hogy az említett feltételeket, valamint a székesfőváros szokásos elszámoló szabályzatát magára nézve mindenben kötelezőnek elfogadja. A több ívből álló ajánlatot esetleges mellékleteivel (kivéve a bánatpénz letételét igazoló okiratot) együtt zsinórral egybe kell fűzni, a zsinór végét az ajánlat hátlapján cégszöveget tartalmazó pecséttel ellátni. A fentiektől eltérőleg kiállított ajánlat a közszállítás odaítélésénél nem jön figyelembe. Az ajánlathoz bánatpénzképen készpénzt vagy más értéket (takarékbetéti könyvecskét, értékpapírt stb.) mellékelni nem szabad és az ilykép netán előálló károsodásért a székesfőváros semminemű felelősséget nem vállal. Bánatpénz gyanánt a 250.000 aranypengő értéket meg nem haladó munka vagy szállítás után az ajánlati végösszeg (ajánlat szerinti érték) 2%-át, ennél nagyobb értékű munka vagy szállítás esetében 250.000 aranypengőig a 2%-át, azonfelül pedig 1%-át kell letenni. A készpénzben letett bánatpénz után csak az odaítéléstől számított egy hónap elteltétől kezdve van kamatigénylésnek, kezességi levél esetében költségmegtérítésnek helye. A készpénzben letett bánatpénzt a székesfőváros által óvadékképesnek elismert értékpapirossal vagy takarékbetéti könyvecskével bármikor ki lehet cserélni. Hasonló árura kötött előzetes szerződés kapcsán készpénzben vagy értékpapírban letett biztosíték bánatpénzül leköthető, ha az előző szerződés teljesítésének biztosítására a biztosíték egész összege már nem szükséges. Ha az ajánlatban foglalt végösszeg (ajánlat szerinti érték) a 15.000 aranypengőt meg nem haladja, bánatpénzt nem köteles letenni a saját szakmájában vállalkozó kisiparos, kisiparosok szövetkezete, alkalmi egyesülése és szállító csoportja, háziiparos, háziiparosok egyesülete és jótékony intézet, mezőgazda és erdőbirtokos, továbbá a közszállítás értékére való tekintet nélkül az 1923. évi XI. te. 1. §-ában említett és szakmájában vállalkozó földmunkás szövetkezet. A bánatpénzt az illető versenytárgyalási hirdetmény ügyszámára hivatkozva minden egyes bánatpénzköteles ajánlat után külön-külön kell a központi számvevőségnél történő előzetes számfejtés mellett az ajánlat benyújtása előtt a központi pénztárnál letenni. Bánatpénzül, ha azt nem készpénzben teszik le, a mindenkor érvényben levő kormányrendeletek alapján a székesfőváros által kiadott határozatban (jelenleg a 153.297/1929. VI. sz. tan. határozatban) megjelölt egyéb értékek, valamint értékpapírok, betétkönyvek és kezességi nyilatkozatok fogadhatók el a szóbanlevő határozatban közölt módozatok és értékszámítás szerint. Az idevonatkozólag szükséges felvilágosítást az érdekelt ajánlattevő kívánságára a központi számvevőség X. ügyosztálya (IV., Központi városháza III. em.) adja. Azok az ajánlattevők, akiknek ajánlatát a székesfőváros az odaítéléskor nem fogadta el, bánatpénzeiket rövid úton visszakapják. A bánatpénzt az ajánlattevő még az odaítélés előtt is visszakaphatja, ha ezt ajánlatában kifejezetten kéri arra az esetre, ha ajánlata nem a három elsősorban figyelembejövő ajánlat között van. A bánatpénz visszautalása esetén azonban az ajánlattevő a közszállítás odaítélésére nem tarthat igényt. Az ajánlattevők a végleges döntés megtörténtéig (odaítéléséig), illetve amennyiben az odaítélés időpontja tekintetében az illető versenytárgyalási hirdetményben külön kikötés nincsen, az ajánlatok felbontási napjától a Közszállítási Szabályzat 44. §-ában meghatározott határidőig a székesfővárossal szemben kötelezettségben maradnak. Kivételesen visszavonható az ajánlat, ha a Közszállítási Szabályzat 63. §-ában felsorolt terhek az ajánlat benyújtása után emelkedtek. Ha az ajánlattevő bejegyzett cég, csatolnia kell a cégjegyzésre vonatkozó adatok igazolására szolgáló okiratokat. Csatolni kell továbbá az ajánlatokhoz az ajánlattevő iparjogosítványát egyszerű másolatban. Kisiparosok a versenytárgyalásban hirdetett munkára való jogosultságukat ipartestületek bizonyítványával is igazolhatják. Magasépítésnél az építés végrehajtására jogosító iparjogosítvánnyal nem rendelkező ajánlattevő köteles ajánlatában megnevezni azt az iparjogosítvánnyal rendelkező önálló iparost, aki a munkát tényleg végre fogja hajtani. Az ajánlathoz csatolni tartozik az illető iparos iparjogosítványát egyszerű másolatban és az illető munka elvállalására vonatkozó sajátkezűleg 144
