Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

Lexikon-rész

5. egyesületek, hivatalok, üzemek és háztömbök által rendezett kisebb táncmulatságokon a belépődíj, vagy azt helyettesítő bármilyen bevétel 25%-a. Egyesületek, hivatalok, üzemek és háztömbök által rendezett kisebb táncmulatságokon ha belépődíj nincs és semmiféle fizetési kötelezettség nem áll fenn (műsormegváltás, ruhatár, önkéntes adomány stb.) a vigalmi adó személyenként 1000 adópengő.

6. Ahol belépődíjat nem fizetnek, zene után kocsmában 8000 adópengő ; vendéglőben, kávéházban 24000 és 16000 adópengő. Olyan nyilvános helyen, ahol a közönség táncolhat (bár, grill, mulató stb.) 40.000 adópengő a vigalmi adó személyenként. Ha az utóbbi helyen belépődíjat szednek, akkor a belépődíj 50%-a a vigalmi adó, de a fizetendő összeg fenti adópengőnek megfelelő öszszegnél nem lehet kevesebb.

7. A kártya- és tombolajátékosok vigalmi adója a fizetett kártya-, illetőleg a tombolapénz 50%-a.

A vigalmi adót a vállalkozó (rendező stb.) átháríthatja a látogatóra, ebben az esetben a belépődíjat (belépőjegy árát) feltüntető táblán (árjegyzéken, kimutatáson stb.) a vigalmi adó összegét külön is fel kell tüntetni. A vigalmi adót az köteles a közönségtől a székesfőváros részére szavatosság mellett beszedni, aki a belépődíj bevétele felett rendelkezik, vagy ahol nincsen belépődíj, az engedélyes, akinek jogán a szórakozóhely üzemben van (a következőkben »vállalkozó«). A vigalmi adót a belépődíjjal (belépőjegy árával) együtt kell megfizetni. Azért a belépődíjat úgy kell megállapítani, hogy abban a belépődíjon felül a vigalmi adó is bennfoglaltassék. Ahol nincs belépődíj, ott a vigalmi adó lerovása adójegyek ellenében történik. A vállalkozó tartozik erre a célra szükséges adójegyeket, az adójegy árának befizetése ellenében, a székesfőváros pénztárától beszerezni. A vállalkozó az adójegyet akkor köteles a fizetésre kötelezettnek átadni, amikor az a kávéházban, vendéglőben, mulatóhelyen, kártyaszobában helyet foglal. A polgármester a vigalmi adót, kivételes esetekben, átalányban állapíthatja meg és a vállalkozó kérésére, a megelőző hónap (hónapok) eredménye alapján legfeljebb egy-egy év tartamára rögzítheti. Ha az átalányozás (rögzítés) adójeggyel fizetendő vigalmi adóra vonatkozik, adójegyeket kiszolgáltatni nem kell. A beszedett adóval a vállalkozó kéthetenkint tartozik elszámolni olyképen, hogy a hónap 1. napjától 15 napjáig beszedett vigalmi adót ugyanazon hónap 20-ig, 16-tól a hónap végéig beszedett adót pedig a következő hónap 5. napjáig köteles a székesfőváros pénztárába beszolgáltatni. Késedelem esetében a tartozást a jelzőszámok félhavi középarányosa alapján adópengőre kell átszámítani és az így nyert adópengő tartozást a fizetés napjára érvényes jelzőszámmal kiszámított pengőösszegben kell megfizetni. Ezen felül késedelmi kamatot is kell fizetni. Az átalányozott (rögzített) adót minden hónap 5-ig előre kell megfizetni. A beszolgáltatott adó helyességének ellenőrzése céljára a vállalkozó az adó beszolgáltatásával egyidejűén kimutatást tartozik adni a székesfőváros számvevőségének a kiadott belépőjegyekről és az adóköteles bevételekről. A vállalkozó köteles a belépőjegyekről nyilvántartást és a jegybevételekről szabályszerű üzleti könyvet vezetni, azokat legalább 2 évig megőrizni és a székesfőváros részéről megbízott ellenőrző tisztviselőinek bármikor megmutatni. Ha az adózás adójegyekkel történik, akkor az adózó az adójegyet ellenőrzés céljából kívánatra felmutatni tartozik. Az adójegyek felhasználásáról a vállalkozó napi kimutatást tartozik vezetni. Ha a vállalkozó nem mutatja be kellő időben a kimutatást, vagy ha nem a helyesen kiszámított adóösszeget szolgáltatja be a székesfővárosnak, akkor az adót a székesfőváros számvevősége állapítja meg és veti ki a vállalkozó terhére. A kivetett adó összegét fizetési meghagyáson kell az adózóval közölni. A fizetési meghagyással kivetett adót a kézbesítéstől számított 15 nap alatt kell megfizetni. Az adó visszatérítésére, behajtására és biztosítására a közadók kezelésére vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azt, aki a szabályrendeletben előírt kimutatást nem mutatja be idejében és mulasztását elfogadhatóan ki nem menti, pénzbírsággal kell büntetni. A befolyt bírságpénzeket szegényügyi célokra kell fordítani. A pénzbírságot a közadók módjára kell behajtani. Az adó kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. te. alapján a közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A pénzbírság ügyében I. fokon a polgármester, II. fokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú határozat ellen az 1929. évi XXX. te. korlátái között felülvizsgálati kérelemmel lehet a belügyminiszterhez fordulni.

Adókerületek beosztása Budapesten a 24/1927. és 175.249/1934. P. M. számú pénzügy- miniszteri rendeletek alapján : Az I. adókerület területe az I. közigazgatási kerület. — A II. adókerület területe a II. közigazgatási kerület. — A III. adókerület területe a III. közigazgatási kerület. — A IV. adókerület területe a IV. közigazgatási kerület. — Az V/A adókerület területe az V. közigazgatási kerületnek a Deák Ferenc-utca és a Markó-utca közötti része. — Az V/B adókerület területe az V. közigazgatási kerületnek a Markó-utca és Dráva-utca közötti része. — A VI/A adókerület területe a VI. közigazgatási kerületnek a Bajcsy-Zsilinszky-út és Csengery-utca közötti része a Nyugati p.-u. kivételével. — A VI/B adókerület területe a VI. közigazgatási kerü141