Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
Kerületi elöljáróságok
A gyermekvédelmi osztály működését a múlt évben is a fennálló jogszabályok értelmében és az eddigi gyakorlat továbbfejlesztésével fejtette ki. A gyermekvédelmi központ életrehívása időszerűvé tette, hogy a kiskorúak gondozásának a gyámhatóság részéről történő ellenőrzését érdemlegessé tegyék és korszerűvé fejlesszék. A hivatásos gyámság a mai keretben rendelkezésre álló szervezet tökéletlensége folytán közel sem tudja az intézmény összes lehetőségeit kifejteni. A család- és gyermekvédelmi feladatok közhatósági felismerésének és megoldásának fokozódó szükségessége időszerűvé teszi a hivatásos gyámság munkaterületének olyan rendezését, amely nemcsak az intézmény iránt támasztott kívánalmakkal és igényekkel számol, de tekintettel van a nélkülözhetetlen személyi és dologi szükségletek biztosításának lehetőségeire is. E kérdés megoldása a legközelebbi idők egyik nem halasztható feladata lesz. A hivatásos gyám gyámsága alatt álló kiskorúak száma 1944. év végén 3007 volt, az 1945. év folyamán 458 házasságon kívül született gyermek részére rendelte ki gyámul az árvaszék a hivatásos gyámot s így az összes gyámoltak száma az 1945. év folyamán 3465 volt. Amint a születések száma évek óta általában csökkent, a házasságon kívül születések száma is ezt a tendenciát mutatta. 1920. és 1930. között Budapesten a házasságon kívül születettek száma 3400 körül volt, 1932-ben 3216-ra, 1933-ban 3056-ra, 1934-ben 2981-re, 1935-ben 2656-ra, 1936-ban 2564-re, 1937-ben 2492-re csökkent, 1938-ban azonban a születések száma 2524-re, 1939-ben 2736-ra, 1940-ben 2980-ra, 1941-ben 2992-re, 1942-ben 3124-re emelkedett. 1943-ban 3040-re csökkent a születések száma. 1944-ről a nyilvántartás adatai nem állanak rendelkezésünkre. 1945-ben a csökkenés igen feltűnő (kereken 2000 születés). Ezt a jelenséget a borzalmas háború által előidézett népmozgalmi eltérések (nagyszámú fiatal férfinek hadbavonulása, fiatal férfiak és nők elhurcolása, hadifogságba esése, elpusztulása) magyarázzák. Az 1945. évben az árvaszék 144 házasságonkívüli gyermekre vonatkozó örökbefogadási szerződést hagyott gyámhatóságilag jóvá. Gyermekvédelmi rendszerünk bonyolultsága folytán az erkölcsileg veszélyeztetett kiskorúak ügyei szét vannak tagolva. Ezek alapján az árvaszékhez csak egy része kerül az erkölcsileg veszélyeztetett kiskorúak ügyeinek. Sajnálatos, de érthető jelenség, hogy a háborús viszonyok között az erkölcsi veszélyek fokozódnak és a kiskorúak züllése emelkedik. Ezért kívánatos volna a fiatalkorú bűnözések egy részének megelőzése céljából, ha az igazságügyi kormányzat újból élne a 27.200/1909. I. M. sz. rendelet 4. és 26. §-ában biztosított jogával és ha megengedné, hogy a gyámhatóság a 27. § értelmében újból javasolhassa a bűncselekményt el nem követett, de erkölcsileg veszélyeztetett kiskorúak javító-nevelőintézeti beutalását. Erkölcsi szempontból elhagyottá nyilvánításra kevesebb esetben került sor, mint az előző években. Ez nem a kiskorúak erkölcsi színvonalának javulását jelenti, hanem egyéb okokra vezethető vissza. Egyrészt a polgármesteri társadalompolitikai ügyosztály az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekek megmentése érdekében fokozott tevékenységet fejt ki és a gyermekvédelmi központ vagy más szerv által feltárt esetekben maga intézkedett a gyermekek intézeti elhelyezése iránt. Másrészt a gyermekvédelemnek ezen a területén az iskolai fegyelem meglazulása, a gyermekek járványszerű tolvajlásaival járó nagy kereseti lehetőségek és a megelőzés, valamint a védekezés eszközeinek csekélysége miatt a problémák számban oly nagyok s minőségben oly nehezek lettek, hogy azoktól a bejelentésre hivatott közegek is visszatorpannak s így az erkölcsileg veszélyeztetett gyermekek megmentésének ügye a gondokkal túlhalmozott jelenlegi társadalmi és gazdasági életünknek krónikus, tűrt betegsége lett, mely azonban sürgős orvoslásra vár. A gyermekek erkölcsi züllésének társadalmi, gazdasági és erkölcsi okai vannak. Ezzel az országos jelentőségű problémával a népjóléti minisztérium foglalkozik, de a fővárosi gyermekek megmentése érdekében a fővárosi társadalompolitikai ügyosztály a gyermekvédelmi központ útján minden lehetőt megtesz és remény van arra, hogy a kormánynak, a hatóságoknak, a társadalmi szerveknek, az egyházaknak és felekezeteknek összefogásával, a gazdasági helyzet várt javulása esetén nemzeti létünknek ez a fenyegető problémája megnyugvással megoldást nyer. ________ KE RÜLETI ELÖLJÁRÓSÁGOK. I. kerületi elöljáróság. (I., Krisztina-körút 155—157. Távbeszélő : 161—020. 1. kér. adószámviteli osztály : I., Attila-u. 9.) Vezető : dr. Herrmann Gábor főjegyző, kerületi elöljáró, helyettese : dr. Sulla Imre tanácsjegyző. Iparügyi előadók : dr. Faller Ferenc fogalmazó, Raffius Mátyás irodafőtiszt. Rendőri büntetőbíró : dr. Salamon István tanácsjegyző. Vegyes fogalmazási ügyek : dr. Le Grand Ferenc tanácsjegyző. Helyhatósági bizonyítványok előadója : dr. Vadkerty Gyula. Népjóléti osztály vezetője : dr. Külley András s.-fogalmazó. Lakásosztály vezetője : dr. Sándor Tibor tanácsjegyző. Anyakönyvi hivatal vezetője : dr. Gloetzer László főjegyző. Kér. Közmunka Hivatal vezetője : dr. Bárány István tanácsjegyző. Kér. mérnök : Weöres László főmérnök. Kér. tiszti orvos : dr. Barnaházy József tiszti orvos. Kér. állatorvos : B. dr. Jirkovszky Margit állatorvos. Közélelmezési felügyelő : Nemessányi Lőrinc közélelmezési tanácsos. Szám110
