Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
és elszállítását a honvédséggel, a tűzoltósággal és a honvédelmi közmunkaszolgálat tűzszerészeivel együttműködve végezte a székesfőváros. Az eltávolított lövedékek száma meghaladta a 100.000-et. A közmunkaszolgálat keretében csak kisebb mértékben lehetett a természetbeni közmunkavállalókat foglalkoztatni, mert az amúgy is csekély létszámuk állandóan csökkent és a munkateljesítményük is igen gyenge volt. Ezért a székesfőváros a közmunkaváltság terhére állandó, fizetett munkásgárdát szervezett és ezeket a polgármesteri XIV. ügyosztály a saját kezelésében végzett munkálatokon kívül a közmunkaváltság terhére is foglalkoztatta a rom.- eltakarításban. A Szemere- és Csáky-utcák környékén felhalmozott mintegy 50.000 köbméter törmelék elszállítását pedig az Országos Központi Hitelszövetkezetnek adta munkába, mely kisvasúti berendezéssel kezdte meg a munkálatokat. A közmunkával foglalkoztatott személyek és szállítóeszközök az elmúlt év során a következő teljesítményt nyújtották : a természetbeni közmunkások ...................................................... 47.866 munkanapot a tartós közmunkások.......................................................................... 7.251 « a honvédelmi munkaszolgálatosok................................................... 24.166 « a fizetett munkások ............................................................................ 64.747 « a közmunkára igénybevett és fizetett fuvarok együttesen.... 10.495 « Megjegyezzük, hogy a 4000/1945. M. E. számú rendelet alapján tartós közmunkára igénybevett volt szélsőjobboldali (nyilas, volksbundista stb.) elemek egy része nem a romeltakarítási közmunkára, hanem egyes fontosabb újjáépítést végző gyárüzemekhez nyert beosztást. Az országos építésügyi kormánybiztos rendelkezése alatt álló honvédelmi közmunkaszolgálat tagjainak pedig csak kis része vett részt a székesfőváros közmunkáiban, nagyobbik része a romházak lebontásában tevékenykedett. A közmunkaszolgálat tevékenységet fejtett ki a cserépellátás terén is. Közreműködött több vidéki gyár üzembehelyezésénél és ilyen módon négy és félmillió cserepet szállított fel és osztott el az országos építésügyi kormánybiztos kiutalása alapján a budapesti köz- és magánépítkezők között. A kormányrendelet értelmében a Budapesten" befolyó közmunkaváltságot az újjáépítési közmunkaváltság-alapba kel! befizetni. A közmunkaváltság-alap felett az újjáépítési miniszter rendelkezik és a miniszter folyósítja onnan a székesfővárosi közmunkaszolgálat kiadásaira szükséges ellátmányt. Budapesten befolyt A közmunkaközmunkaváltság szolgálat összege kiadásai 1945. július havában ..................... ......................... 22 millió P 21 millió P 1945. augusztus « ..................... ......................... 31 « « 21 « « 1945. szeptember « ..................... ......................... 46 « « 25 « « 1945. október « ..................... ......................... 105 « « 93 « « 1945. november « ..................... ......................... 250 « « 41 2 « « 1945. december « ..................... ......................... 800 « 417 « « Az 1945. évi augusztus hóban kiadott 7000/1945. M. E. számú rendelet felhatalmazza a hatóságot, hogy az ország újjáépítése, valamint a jóvátételi kötelezettség teljesítése szempontjából közérdekű munkát végző úgynevezett »kijelölt« üzemek részére a szükséges munkaerőt a közérdekű munkára kötelezett személyek igénybevétele útján biztosítsa. Ebből a célból a kormányrendelet intézkedett az úgynevezett munkáskataszter felállítása iránt, amelynek rendeltetése az ország közmunkára és közérdekű munkára kötelezett lakosságának egyes fontos köz- igazgatási szempontok, elsősorban pedig a szakképzettség és munkaviszony szerinti egyénenként való nyilvántartása. A nyilvántartás vezetése a helyi hatóságok, Budapesten tehát a székesfőváros közigazgatásának a feladata. A nyilvántartók veszik igénybe a munkaerőket, az országos, illetőleg törvényhatósági közmunkaügyi felügyelők által megadott célokra és keretek között. A munkaerőnyilvántartás tökéletes keresztülvitele céljából a kerületi elöljáróságok kötelékében működő közmunkahivatalok, valamint a lakosságot ezideig csupán honvédelmi szempontok szerint nyilvántartó, ú. n. népmozgalmi nyilvántartó hivatalok egyesítve lettek és közös, általános érvényű nyilvántartás vezetése lett elrendelve. A nyilvántartás felállításának alapjául szolgáló országos összeírást, amelyet a kormányrendelet értelmében december hóban kellett volna foganatosítani, az újjáépítési miniszter nyomtatványnehézségek miatt rövid időre elnapolta. A székesfőváros mindent elkövetett, hogy a közigazgatásnak ez a fontos új ágazata sikerrel működjék. Felterjesztésére intézkedett akként az újjáépítési miniszter, hogy az ipari szempontból egységet alkotó budapesti és budapestkörnyéki terület egy közmunkaügyi felügyelői körzetbe tartozzék a polgármesteri XIV. ügyosztály vezetőjének, mint budapesti és északpestvármegyei közmunkaügyi felügyelőnek vezetése alatt. A munkaerők kirendelése terén jelentős tevékenységet a pontos nyilvántartás felállításáig folytatni nem lehet. Ezért az összeírás foganatosítását szorgalmazták. Igen fontos esetekben már eddig is sor került közérdekű munkára való igénybevételekre, így elsősorban a dunahidaknál, a munkák megindulásánál már 150 ács nyert kirendelést, augusztustól decemberig pedig 5877 szakmunkás kapott hatósági behívót különböző fontos üzemekhez. A tartós közmunkások közül 177 fő nyert elhelyezést ilyen módon. 103
