Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
fogjanak a helyreállító munkához. Az ostrom következtében szétzüllött műszaki közigazgatást lassanként újraszervezték és egyre nagyobb erővel fogtak hozzá a főváros épületeinek helyre- állításához. Az első hónapokban a magyar kormány részére szükséges minisztériumi épületek helyreállításán is az ügyosztály mérnökei dolgoztak, mert az állami szervek még nem kezdték meg működésüket. Az 1945-ös évben az ügyosztály elköltött a helyreállítási munkákra 62 milliárd pengőt. Érdekes megjegyezni, hogy ez az összeg a végzett munka értékének világparitás szerint nem felel meg és az alacsony munkabérek következtében csaknem háromszor annyi munkát teljesítettek, mint amennyit aranypengő értékben az előbbi összeg képvisel. Közélelmezési épületeink rendbehozását az ostrom után először a Községi Kenyérgyárnál kezdte meg, melyet teljesen üzembehelyeztek. A teljesen elpusztított Élelmiszernagyvásártelep pincéjét is kijavították és helyreállítottak két gyümölcsraktárt; a vágóhidak és a vásárcsarnokok részleges kijavítása is folyamatban van. A lakóházak, kislakásos bérházak és telepek állapota elég súlyos. A székesfőváros tulajdonában 1398. épületben 19.604 bérlemény volt, ebből 19.054 lakás és 650 üzlet. Ezekben a bérleményekben 80.500 ember lakott. A bérlemények közül a háborús cselekmények következtében 14.313 semmisült meg, vagy vált lakhatatlanná. Az ostrom óta kb. 2000 lakást a lakók és 4000-et az ügyosztály javíttatott ki. Ugyanitt a tetők helyreállítására 3 milliárd pengőt fordítottak. Még ki nem javitott tetőzet a lakótelepeken, a hozzátartozó szerkezeti részek helyreállításával együtt, jelenleg 30 milliárd pengő költséget igényel és a továbbiakban könnyebben kijavítható 2000 lakás költsége 26 milliárd lenne. A kislakás-termelést új építkezés formájában is folytatták és a magdolnavárosi telepen, ahol az elmúlt évben 282 lakást adtak át a használatnak, a közeljövőben még további 72 lakást fejeznek be. Az iskolák és óvodák helyreállítása szintén megindult. A fővárosnak volt 144 iskolaépülete és 84 óvodaépülete. Ezekből lebontottak 12 iskolát és 8 óvodát. A 144 iskolaépületből 11 nem üzemképes. A kórházak és közegészségügyi intézmények javítását először kezdték meg és most már ott tartanak, hogy a László-kórház kivételével, valamennyi intézményünk üzemben van. Legkorszerűbben jelenleg az István-kórház működik, mert a kazánokat átalakították olajtüzelésre. Az üvegkészletek túlnyomórészét a kórházak beüvegezésére fordították. A népjóléti épületek, árvaházak és egyéb szociális épületek rendbehozására kereken 600 millió pengőt költöttek. Budapest templomai túlnyomórészt súlyosan megsérültek, de az állagbiztosításon kívül nagyobb munkákat most nincs mód végeztetni. A tetőket igyekeztek kijavítani és a leomlással fenyegető tornyokat biztosítani, de a további munka a jövő feladata. A templomok kijavítása nemcsak az anyagiak hiánya miatt késedelmes, hanem művészi jellegű épületek és műemlékek restaurálása egyébként is hosszú időt vesz igénybe. A közművelődési épületek, könyvtárak, vigadók, múzeumok, továbbá a képtárak, színházak és az Állatkert helyreállításánál is jelentős munkákat végeztek és a Képtárat, a Fővárosi Könyvtárt, valamint a Városi Színházat üzembe helyezték. A hivatali épületek, a katonai laktanyák és tűzőrségek, valamint a Központi városháza, az Újvárosháza és az elöljárósági épületek helyreállítására 3600 millió pengőt fordítottak. Itt ki kell emelni a Központi városházát, mely többezer belövés és kilencszeri tűz után ismét üzemképes állapotban van, bár a szükséges munkák csak részben készültek el. A Városháza Somogyi Béla-úti része teljesen megsemmisült, de ezt úgyis le kellett volna bontani, mert az új városháza építése alkalmával itt fognak először megindulni a munkák. Budapest fürdőépületei külön fejezetet képeznek. A fürdőket többé-kevésbé üzembe helyezték, de itt még nagy feladatok elvégzése szükséges, melyek azonban már összefüggnek Budapest fürdőváros problémájával. A Szövetséges Ellenőrző Bizottság angol, amerikai és orosz tagozatai részére végzett munkák értéke az elmúlt esztendőben 900.000 aranypengőre tehető. Az ez évben végzendő munkák túlnyomó része épülethelyreállításokban fog kimerülni. Ezeknek a mértéke egyedül és kizárólag az ország gazdasági helyzetéhez igazodik. Amennyiben a helyreállítási munkákat a legszükségesebb mértékre csökkentik, akkor is a munkák költsége 29 millió aranypengőre tehető. Amennyiben tekintetbe vesszük azt, hogy az elmúlt békeévekben a középítési ügyosztálynak volt olyan tevékeny éve, amikor az évi költségvetése 26 millió aranypengő volt, most, amikor a főváros romokban fekszik, a 29 millió előirányzat nem tekinthető túlzottnak. Polgármesteri XIV. (Közmunka és katonai) ügyosztály. Az ostrom után a székesfővárosban szerteszét heverő törmelékek, szemét, kocsironcs, vashulladék stb. elszállítása vált szükségessé. Ezt a feladatot a polgármesteri XIV. ügyosztály hatáskörébe utalták. Az első alkalommal kiadott polgármesteri rendeletet, mely a romok eltakarításáról és a közmunkák végzéséről intézkedett, a kerületi elöljáróságok és a házmegbízottak nagy nehézségekkel küzdve tudták csak végrehajtani. Mivel a székesfőváros közigazgatásában 101
