Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)

A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége

az elmúlt évben. Úgy a Gellért-fürdőben, mint a Széchenyi-fürdőben énekkart szerveztek, valamint kultúrirodát létesítettek. Étkezőt és beszerzési csoportot tartanak fenn, mely fokoza­tosan fejlődik és mind eredményesebb működést fejt ki. Ezenkívül napközi otthon áll fönn, mely internátussal fog bővülni. Az igazgatóság az üzem megindulásával egyidejűleg a szük­séges propagandát megfelelően megszervezte. Budapest Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatala működését az ostrom után megkezdte. Az idegenforgalmi naptárhoz francia, angol és orosz nyelvű s az ostrom pusztításaira utaló betét­lapokat fűztek. A hivatal állandóan arra törekedett, hogy a budapesti szállodák üzembehelye­zését előmozdítsa. Intézkedés történt a bécsi és velencei irodák megnyitására és terveket dol­goztak ki Bukarestben, Belgrádban, Prágában, Moszkvában vagy Kievben megfelelő időben új idegenforgalmi irodák felállítására. Résztvett a spanyolországi nemzetközi brigádok tag­jainak tiszteletére rendezett vendégüllátás megszervezésében. Foglalkozott a Szent István-nap előkészületeivel és felvette a kapcsolatot a bécsi irodával. Megjelentette a »Budapesti havi eseménynaplót«, ezúttal négynyelvű betétlappal. Tekintettel arra, hogy a Szent István-napi ünnepségek világi része elmaradt, a hivatal a székesfővárosnak az egyházi ünnepségeken való képviseltetése körül fejtett ki tevékenységet. Foglalkozott a hivatal a tervezett tömegszállások létesítésének kérdésével, tárgyalásokat folytatott a külföldi magyaroknak a Budapest újjá­építésére irányuló idegenforgalmi propagandába való bekapcsolása tárgyában, nyomdába adta a rombadőlt Budapestről készülő prospektus anyagát. Megindította az Idegenforgalmi Hivatal az elhurcolt szállodai berendezési tárgyak visszaszerzésére vonatkozó akcióját. Tárgyalásokat folytatott a Gyógyhelyi Bizottsággal »Budapest fürdőváros« jövő terveiről. A hivatal megkezdette a vidéki városok háború utáni idegenforgalmi felkészültségére vonatkozó adatok összegyűjtését. Rendszeresen foglalkozott a hivatal a külföldi idegenforgalmi propaganda irodák felállításának kérdésével, a szállodák helyreállításának problémájával, a Magyarok III. Világkongresszusának előkészítésével. Az Állatkert az ostrom során erősen megrongálódott, épületeinek nagy része megsérült, állatállománya úgyszólván teljesen kipusztult. Áz állat-és növénykert állatállománya az 1945. év végen 1 elefánttehén, 5 víziló, 1 láma, 1 kétpúpú teve, 1 zebra, 5 sheflady póniló, 3 majom, 1 sárgafejű amazon papagály, 1 hullámos papagáj, 1 fácánkakas, 1 magvágó, 1 stiglic, 2 házi gerle, 1 pávakakas, 3 macskabagoly, 1 rétihéja, 1 görög teknős és 2 őz. Művészet. Képzőművészeink támogatására jelentős összeg jutott és pedig kiállításokon vagy közvetlenül a művészektől történt vásárlások útján és segélyek címén. A főváros területein levő mintegy 300 szobor és emlékmű közül megsemmisült 32, erősen megrongálódott 24, javítható sérüléseket szenvedett 84 alkotás. A többi is apróbb sérüléseket szenvedett, teljesen épen alig maradt emlékmű. A romeltakarítások és helyreállítások a közterületi emlékművekkel és szobrokkal kapcsolatban is megindultak. Elszállításra, illetőleg biztonságosabb helyre kerültek az ostrom idején tönkrement szobrok, helyesebben azoknak megmaradt részei. A romeltakarítással egyidejűén megkezdődött a szoborművek helyreállítása is. A Kossuth-híd építésével összefüggésben kellett lebontani gróf Andrássy szobrát. A bronzszobor, valamint a talapzat kövei megfelelő biztonságba helyeztettek el. A főváros elismerő érmeket adományozott az orosz hídépítő alakulatok tagjainak, valamint azoknak az orosz autósoknak, akik Budapest közellátásában önfeláldozóan közreműködtek. „Budapest“ Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet címen 1945. szeptember 28.-án kiadott rendelettel önálló vagyonkezelésű intézmény szerveztetett egyelőre ideiglenes státussal. Az intézmény rendeltetése : a fővárosi kiadványok egységes vezetése, szerkesztése, kiadása, értékesítése és terjesztése a gazdaságosság szem előtt tartásával. Színházak. A kiadott koncessziók és a színházhasználhatósági engedélyek alapján a főváros területén a három állami színházon kívül 17 magánszínház működik. Ezek közül 1 színházhelyi­ségben kabaréelőadások, 3 helyiségben pedig varieté-előadások folynak. Fentieken kívül a főváros területén még négy nagyobb színházteremben tartatnak időközönkint rendkívüli alkalmi elő­adások. 1945. szeptember 19.-én megvásárolta a székesfőváros a Belvárosi Színházat. Budapest Székesfőváros Iskolánkívüli Népművelési Bizottsága 1945. július havában átalakult a Fővárosi Népművelési Központtá. Á Székesfővárosi Zenekar 1945. július hónaptól kezdve folytatta a Károlyi-kerti, nyári évadbeli hangversenyeket, a téli hónapokban pedig a bérletrendszerrel meghirdetett és a Városi Színházban, illetőleg a Zeneművészeti Főiskolán tartott előadásokat. A szélesebb néprétegek számára a Zenekar a főváros egyes terein sétahangversenyeket rendezett, valamint a különböző pártok és kulturális intézmények felkérésére rendkívüli hangversenyeket tartott; többek között Csepelen munkáshangversenyt. Á Városi Színház 1945. július 7.-én nyitotta meg kapuit és mint Budapest legnagyobb elsőhetes moziszínháza kezdte el működését. A színház működése kielégítőnek és eredményes­nek mutatkozott és az éV' végén számottevő bevételi felesleggel rendelkezett, holott hathónapi működése alatt a színház belső tatarozásra és helyreállításra, a leltári hiányok pótlására, továbbá anyagbeszerzésre jelentős összegeket fordított és ezenfelül a Fővárosi Népművelési Központnak 98

Next

/
Thumbnails
Contents