Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
Az alsóerdősori Szeretetotthon-kórházat közkórházzá szervezték át, hogy a csökkentett ágyszámmal működó' közkórházakat kiegészítse. A közkórházak gyógyszerellátásának biztosítására fenntartott fővárosi Központi Gyógyszerraktár vezetésének felfrissítésére és a kereskedelmi képességnek nagyobbmértékű érvényesítésére van a mai nehéz gyógyszerbeszerzési viszonyok mellett szükség. Általában nyomasztó a gyógyszerhiány, de gondos előrelátással a gyógyszerraktár időnként fellépő nehézségekkel bár, el tudta a kórházakat látni. Minthogy a hazai gyógyszergyárak alapanyaghiány miatt inzulint nem termeltek, illetőleg forgalomba nem hoztak, külföldi gyárakkal kellett tárgyalni a behozatal ügyében. A fővárosnak az elmúlt év végén sikerült nagyobb mennyiségű inzulinkészletet Dániából behozni, úgy, hogy a főváros közkórházai ma már néhány hónapra elegendő készlettel rendelkeznek. A közegészségi ügyosztály hatáskörébe tartoznak a gyógyszertárak ügyei is. A jogosítvány gyakorlásától eltiltottak gyógyszertárait hatósági kezelésbe kell venni és a kirendelt hatósági kezelő felett nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági szempontból is ellenőrzést kell gyakorolni. A gyógyszertári ügyek rendezésénél az ügyosztály törekvése arra irányul, hogy a régi és új jogosítottak között felmerülő magánjogi viták lehetőleg békés úton nyerjenek elintézést és ahol a hatósági kezelésbevétel szükséges, ott a szakszervezettel egyetértésben az a törekvés, hogy olyan kézbe kerüljön a gyógyszertár vezetése, akinél az egészségügyi, gazdasági és közszempontok egyaránt biztosítva látszanak. A Köztisztasági Hivatal a felszabadulás napján egyetlen egy gépjárművel, lóval sem rendelkezett. A VI. kér., Bulyovszky-utcai garázstelepről a locsoló- és seprőgépet a harci cselekményekkel kapcsolatosan elvitték. Maga a garázsépület is súlyos sérüléseket szenvedett. Ugyanez volt a helyzet a Kun-utcai központi igazgatósági épületnél is. Ezt az épületet a felszabadulás napjától kezdve, huzamosabb időn keresztül az orosz katonai parancsnokság vette igénybe. Az Ecseri-úti fuvartelep már korábban a bombázások során jelentős károkat szenvedett. Itt a legnagyobb veszteség az, hogy a telepen elhelyezett lóállományból egyetlen egy sem maradt meg. A II. kér., Erőd-utcai garázstelep igen súlyos károkat szenvedett. A műhelyekben és raktárakban az anyag- és szerszámkészletből alig maradt meg valami. Az itteni garázsból is az összes gépjárműveket elvitték. A II. kér., Kisrókus-utcai fuvartelep is több bombatalálatot és belövést kapott. A raktárak és az istállók itt is teljesen üresek voltak. Legkevésbbé sérült meg a hivatal svábhegyi, Felhő-utcai telepe, valamint a III. kér., Pacsirta-utcai kisfuvartelep. A székesfőváros területén több hónapon keresztül felhalmozódott szemét elszállításához a megindulás pillanatában semmiféle fuvareszköz vagy felszerelési tárgy nem állott rendelkezésre. A vidéken lakó köztisztasági alkalmazottak — közlekedés hiányában — munkára nem jelentkezhettek. Ezért csak csekélyszámú alkalmazottal indulhatott meg a munka. Az összes munkások eleinte csak a lóhullák eltakarításán dolgoztak. A szemétkérdés rendezése ilyen körülmények között csak igen nehezen indulhatott meg. A főbb útvonalakon a hivatal alkalmazottai közmunkaerők igénybevételével karöltve dolgoztak. Ma mintegy 1800 ember dolgozik a Köztisztasági Hivatalnál. A háború előtti időkben a hivatal létszáma 2500 fő volt. A polgármester engedélyével a hivatal bevezette a szeméttakarítás terén az akkord-bérrendszert. Ezt fokozott teljesítmény is követte, a munkaidő emelése mellett és ennek következtében a sűrűn lakott belső városrészek között, úgy a magánterületeken, mint a közterületeken felhalmozott szeméthegyek rövid idő alatt eltűntek. A legnagyobb szemét az ú. n. gettó területéről került ki. Mintegy 5000 m3 romokkal kevert szemét volt a Dunapart Ferenc József-rakparti részen is. Sorra megtisztultak a belső városrész terei és utcái és a munka betetőzéséül a Ferenc József-rakpartot is sikerült az elmúlt év őszére a reménytelenül soknak látszó, romokkal kevert szeméttől megszabadítani. A Köztisztasági Hivatal a megindulástól kezdve a pesti oldalról 174.315 m3 szemetet, 129.615 m3 romot, a budai oldalról pedig 34.484 m3 szemetet, 36.625 m3 romot szállított el az elmúlt év végéig. A szemétszállítás terén a hivatal nagy munkát végzett, ma már a legtöbb kerületben házról-házra való rendszeres szemétgyűjtést vezetett be ps állandóan fokozza az egész város területén rendszeres szemétszállítás kiterjesztését és az útvonalak fokozottabb tisztántartását. Az elveszett berendezések és felszerelési tárgyak pótlására mintegy 40 millió aranypengő összeg kellene ahhoz, hogy fővárosunk minél előbb a tisztaság városa lehessen. Polgái mesteri XI. (Városgazdasági, idegenforgalmi és közművelődési) ügyosztály. A Fővárosi Könyvtár, melynek épülete az ostrom során súlyosan megsérült, nagyrészt saját erőire és házieszközeire utalva a legnagyobb erőfeszítésekkel igyekezett a tatarozási munkálatokkal annyira elkészülni, hogy a tudományos központot és a háború előtt is működött fiókjait — ha korlátozott mértékben is — minél hamarább a közönség rendelkezésére bocsássa. Újabb fiókok létesítésére irányuló munkálatok következményeképen az igazgatóság megnyitotta a két pesti mozgókönyvtárat, teljesen felszerelte a budai mozgó könyvtárat, megnyitotta a 96
