Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1946)
A polgármesteri ügyosztályok 1945. évi tevékenysége
halálozási arányszámának alakulását rendkívül károsan befolyásolta. A helyzetnek sürgős megjavítása vált tehát szükségessé. A táplálékhiányban szenvedők, illetve különleges tápszereket kívánó csecsemők részére a fővárosban két tejkonyha szolgáltatta ki a megfelelő tej- és tápszerkészítményeket. Ezeknek a tejkonyháknak a számát hatra emeltek fel. Januárban két tejkonyhán 11.050, júniusban négy tejkonyhán 10.400, decemberben pedig hat tejkonyhán ösz- szesen 69.470 adag tápszert osztottak ki. Az anyatejet nélkülöző csecsemők tejének biztosítására előbb két, majd öt, végre hat helyen anyatejgyűjtő állomást létesítettek. Az anyatejgyűjtő állomásokon az év utolsó hónapjában 37 anyától összesen 250.440 gr anyatejet gyűjtöttek össze. Az anyatejet szolgáltatók az ügyosztálytól rendszeres élelmiszerjuttatásban részesülnek. A meglevő anya- és csecsemőotthonok mellett még egy otthont szerveztünk. Ugyanígy emelte a bölcsődék és napközi otthonok számát is. A bölcsődék számát hatról 9-re, a napközi kisdedotthonok számát szintén 7-ről 13-ra, az óvodai napközi otthonok számát 25-ről 71-re emelték. A körzeti védőintézetek közül a két teljesen megsemmisült védőintézetet új helyen nyitották meg, két kisegítő védőintézet beállításával és a károk helyrehozatalával sikerült elérni, hogy ma már 24 védőintézet van működésben. A védőintézetekben 2138 terhes anya, 736 gyermekágyas anya, 11.147 csecsemő és 46.051 kisded részesül orvosi tanácsadásban és gondozásban. Védőnőink az év folyamán havonta átlag 934 terhes anyát, 1882 gyermekágyas anyát, 7942 csecsemőt és 12.751 kisdedet látogattak meg. A védőintézetek rászorultság esetében gondozottaik szociális helyzetén is igyekeznek segíteni. Ez évben 8432 adag tápszert, 18.174 csomag különféle élelmiszert, 1991 készlet csecsemő- vándorkelengyét juttattak a rászorultaknak. Beszámolhatunk arról is, hogy a Nemzetközi és Svéd Vöröskeresztek komoly gyógy- és tápszeradományokkal siettek a székesfőváros anyáinak és gyermekeinek segítségére. Gyermek- és ifjúságvédelem terén a következőkben intézkedtek : Az ostromot követő időben a Nemzeti Segéllyel közösen megindították a sok nélkülözést szenvedett budapesti gyermekek vidéken való elhelyezését. Ennek az akciónak a keretében 15.000 gyermeket sikerült vidéki ellátásba elhelyezni. Megszüntették a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Hivatalt, helyette egyidejűén megszervezték a Gyermek- és Ifjúságvédelmi Központot, melynek feladata a budapesti gyermekvédelem valamennyi kérdésének egységes irányelvek szerint való kezelése és megoldása. Ebből a célból közvetlenül érintkezik a hatóságokkal, intézetekkel és intézményekkel, munkaközösséget létesít a társadalmi és karitatív szervezetekkel. A központ keretében jelenleg 109 iskolai gondozónő működik. Az iskolai gondozónők havonta átlag 2687 környezettanulmányt végeztek. A környezettanulmányok eredményeképen 2970 gyermek részesült felruházásban. Árvaházak közül a bicskei teljesen megsemmisült, hármat pedig többé-kevésbé súlyosabb épületkárok értek. A rendbehozás megindítása mellett a Keresztes Nővérek törökbálinti árvaházában helyezték el a bicskei árvaház gondozottjait. Az árvaház elnevezést fiú-, illetve leányotthonra változtatták és azokban jelenleg 340 növendék van elhelyezve. Vidéki gyermeküdülőtelepeinket az ostrom alatt különösen felszerelési és berendezési- tárgyak tekintetében igen nagymérvű kár érte. Csak a legnagyobb igyekezettel sikerült a balaton- zamárdi és bélatelepi gyermeküdülőket üzemképessé tenni. A leventeintézmény megszűnésével egyidejűén a balatonaligai, balatonboglári és fonyódligeti leventeüdülőket a fővárosi gyermekek részére üdültetésre szerezték meg. Áz aligai és fonyódligeti üdülők helyreállítása a folyó évben már nem lehetséges, a balatonboglárit azonban üzembehelyezték. A máriafürdői, bélatelepi és balatonzamárdi, valamint balatonboglári üdülőkbe háromhetes váltott turnusonként vitték a budapesti gyermekeket üdülni. A székesfőváros szabadsághegyi, valamint diósároki-úti erdei iskoláját és a hidegkúti-úti gyermekotthont a feltáplálásra szoruló budapesti gyermekek üdültetésére szervezték át. A gyermekek a nyár folyamán itt háromhetenként váltották egymást, ősszel és télen azonban 3 havonként. Egy-egy csoportban 250—300 gyermek nyert elhelyezést. A gyermekek élelmezéséről a Nemzetközi Vöröskereszt gondoskodott. Átmeneti jellegű fiú- és leányotthonok, iparos- és kereskedőtanuló-otthonok kisebb-nagyobb mértékben szintén megsérültek. Ezeket a károkat nagyrészt sikerült már helyreállítani, legalább is az otthonokat lakhatóvá tenni. Az iskolai napközi otthonokban gondozott gyermekek részére napközi kirándulásokat rendeztek. E célra napközi kirándulóhelyeket létesítettek a Városligetben a tó mellett strandfürdővel, a Népligetben pedig játszótérrel. Helyreállították a hűvösvölgyi kirándulóházat is. A nyári hónapokban a kirándulásokon 36.067 gyermek vett részt. A múzeum-kerti és kálváriatéri úgynevezett »Légó« víztárolómedencéket átalakították gyermeklubickolókká. A felnőttek szociális védelme terén a következőkről számolhatunk be : A kerületi elöljárók népjóléti osztályainak szociális gondozói tevékenységét újjászervezték. Az újjászervezés keretében elsősorban a szegénygondozást szabályozták a ma fennálló helyzet követelményeinek megfelelően. A kerületi elöljáróságok népjóléti osztályai az elmúlt év folyamán január végén 109, júniusban 1720, decemberben pedig 2387 munkaképtelen egyént és családot gondoztak, illetve segélyeztek. Megállapítható, hogy a szociális gondozás ma nem korlátozható pusztán a munka- képtelenek és öregek gondozásának problémájára, hanem mindjobban előtérbe lép a népgondozás 91
