Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
383 vonatkozó észleleteit rendszeresen összeállítani, melyek szükségesek vagy célszerűek arra nézve, hogy egyrészt a helyes közigazgatás elősegíttessék, másrészt a főváros minden érdekeinek felismerése statisztikai szempontból lehetővé tétessék. Kiadványai: Statisztikai és Közigazgatási Évkönyv,„ Statisztikai Zsebkönyv, Statisztikai Havifüzetek, Statisztikai Értesítő, Városi Szemle, Statisztikai Közlemények. Igazgató : Illyefalvi I. Lajos dr. SZÉKESFŐVÁROSI ALKALMAZOTTAK SEGÍTŐ ALAP JA (IV., Calvin-tér 2. és 3. Telefon : 1-868-75*.) A székesfőváros közigazgatási és közoktatási tényleges és nyugdíjas alkalmazottainak régi óhaja és törekvése volt, hogy a maguk és családtagjaik megbetegedése esetén megfelelő orvosi kezelésben, gyógyszerellátásban részesülhessenek és általában biztosítva lássák magukat minden oly, a családjukkal kapcsolatos rendkívüli esemény alkalmával, amelynek nagyobb költségeit rendes havi jövedelmükből fedezni képtelenek. Támogatta ezen törekvésüket, hogy az 1921. évi XLVI. t.-c., illetve a kiadott kormányrendeletek alapján az állami tisztviselők részére »Országos tisztviselői betegsegélyző-alap« létesítetett, amely alap szolgálja az állami közalkalmazottak betegség esetén való biztosítását. Hasonlóképpen az országos társadalombiztosító intézettől független, külön betegségi biztosítási intézete van már többek közt a m. kir. postatakarékpénztárnak, a m. kir. posta és a m. kir. államvasutak alkalmazottainak is. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapját a székes- főváros törvényhatóságának 406/1916. számú szabályrendelete hívta életre; amelyet később a 969—1928. majd a 162—1931. kgy. számú szabályrendeletekkel módosított. A Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjának megalakulásakor tagjai csak a közigazgatási és tanügyi alkalmazottak voltak. Már akkor, amidőn az 1928. évben a székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése a Segítőalapnak mint betegjóléti szervezetnek szabály- rendeletét véglegesen megalkotta és működését mai formájában megindította, a székesfőváros tanácsa foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy az üzemi alkalmazottak is részesülhessenek a székes- főváros tisztviselői jóléti intézményének kedvezményeiben. A legutóbb történt üzemi státusrendezés lehetővé tette, hogy legalább a nagyüzemek, mint az Elektromos, Gáz- és Vízművek, valamint a Házinyomda alkalmazottai tagjai lehessenek a Segítőalapnak. Az erre vonatkozó közgyűlési határozatot a m. kir. belügyminiszter 273.657/1936—IV. szám alatt jóváhagyta és ennek következménye, hogy a fentemlített üzemek alkalmazottai 1937. évi március hó 1-től kezdve a Segítőalap tagjai sorába léphettek. A közgyűlés 385/a—1938. számú határozatával a Segítőalap kedvezményeinek élvezetét a kisüzemekre is kiterjesztette. A m. kir. belügyminiszter által jóváhagyott 385/b—1938. kgy. számú szabályrendelet szerint tehát 1939. évi február hó 1-től kezdődőleg a Székesfőváros Gyógyfürdői és
