Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
350 három forrás közül a »Juventus« rádium forrás vizét 1933-ban a szalónfürdők helyén épült teljesen új rádiumos kádosztály táplálására bevezették oly módon, hogy a forrásvíz tárolás és szivattyúzás nélkül közvetlenül a kádakban ömlik és ezáltal rádium emaná- tiójából semmit el nem veszít. Folyamatban van a Rudas-fürdő renoválása. Ezen munkával kapcsolatban a rádiumos kádfürdők száma 11 új fürdővel bővül és az első emeleten 14 modern hideg és meleg folyóvízzel ellátott szállodai szoba létesül. —III. Széchenyi-gyógyfürdő. (XIV., Városliget. Távbeszélő kapcsoló száma: 1-206-89.) A Széchenyi-gyógyfürdő a városliget tó északi partján épült 1711-66 négyszögölnyi területen. Utóda, illetve a fejleménye az egykor oly népszerű Ártézi-fürdőnek, mely Zsigmond Vilmos nagynevű geológusunknak köszönheti létét, aki 970.48 méternyi mélységben 73.92 Celsius fokú forró, kénes gyógyforráshoz juttatta a fővárost. A forrás napi szolgáltatóképessége 760 köbméter. Az új fürdőt 1913-ban adták át a nyilvános közhasználatnak. Az építési és berendezési költség összesen 3,900.000 korona. A fürdő modern reneszánsz-stílusban épült, egy fő- és két szárnyépülettel. Van 15 szalon- és 36 termál- kádfürdője különleges gyógyászati berendezésekkel (szénsavas, iszapborogatásos, fényfürdő stb.), férfi- és női termál gőzfürdője 247 öltözőfülkével, előfürdővel, langyos-, forró- és lehűtőmedencékkel, száraz és nedves gőzkamrákkal, izzasztó pakkolóhelyisé- gekkel, pihenő-, lábápoló- és fodrászhelyiségekkel; teljesen átépített férfi és női népfürdője összesén 494 vetközőszekrénnyel, zuhanyokkal, előfürdővel, meleg- és forrómedencével, továbbá gőzkamra, dörzsölő-, lábápoló-, pihenő- és fodrászhelyiségekkel, Zander-helyiséggel; 1927-ben nyílt meg az újonnan épült strand- uszoda 6900 négyzetméter területen, három nagy medencével, összesen kb. 2400 köbméter űrtartalommal, 2040 m3 vízfelülettel, zuhanyhelyiségekkel, külön férfi és női napozóval, 2800 m3 homokos területtel; a befogadóképessége kb. 3400 személy ; a rendelkezésre áll vetkőzés céljából 589 négyszemélyes kabin és 1050 vetközőszekrény külön a férfiak és külön a nők részére. Az átépített két népfürdő építési költsége 2,000.000 pengő, míg a stranduszodáé 2,400.000 pengő. A gyógyvíznek ivókúrára való felhasználása céljából megnyílt a fürdő ivócsarnoka, mely az épület jobbszárnyában nyert pompás, kényelmes elhelyezést. Az ivócsarnokot naponta százával keresi fel az idült gyomorbajban, epebántalmak- ban, vese- és hólyaghurutban és köszvényben szenvedő közönség. 1939-ben lett feltárva az új Szent István artézi forrás, amely 77° C-os vizével a fürdő fűtését és a meleg strandmedence táplálását teljes egészében képes ellátni. — IV. Szent Imre gyógyfürdő (Rácfürdő) (I., Hadnagyutca 8—10. szám. Távbeszélő száma : 2-605-66.) A XV. században épült Mátyás király uralkodása alatt, akinek kedvenc fürdője volt. Akkori területe a jelenlegi fürdőnek csak 1/5 részét képezte és a királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. Elite női gőzfürdőjében ma is látható az e korból teljes épségben megmaradt szép és hatalmas kupola. Urigőzfürdője 1865-ben.
