Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)
Lexikon-rész
205 keresetszerűleg érvényesítenek), féreg-, rovar- és kártékony állatokat irtó vállalatok, hirdetések szerzése, hirdetési vállalatok, hitelezők és adósok közötti egyezkedés közvetítése, hitelhírszolgálat és hiteltudósítás, játékkártyák készítése (gyártása), kávémérés, kocsma, küldöncvállalatok, lőfegyverekkel, lőszerekkel való kereskedés és ezek közvetítése, menetjegyirodák (utazási és fürdőirodák), ószeres ipar, pénzkölcsönt közvetítő ügynökségek, rendes járati időhöz kötött, állati erő felhasználásával űzött személyszállítási (társaskocsi) ipar, sütőipar, szabadalmak értékesítése, amennyiben azt nem szabadalmi ügyvivők végzik, személyszállító eszközöknek (bérkocsiknak, bérautomobiloknak) közhelyeken a közönség számára való tartása (bérkocsiipar) és azok ipara, akik közhelyeken a közönségnek szolgálataikat ajánlják (hordáripar), szemétfeldolgozó vállalatok, tejcsarnokok, tejgyüjtőtelepek, tejkereskedelmi és tejterméket feldolgozó vállalatok, ide nem értve az egyszerű tejkimérést, temetkezési vállalatok, vagyonőrő vállalatok, zsibárus üzletek. Képesítéshez, illetve engedélyhez kötött iparoknál az alábbi okmányok bemutatása, illetve a kérelemhez való csatolása szükséges : 1. születési anyakönyvi kivonat, 2. a magyar állampolgárság igazolása, (külföldi honosok iparűzésének tekintetében a nemzetközi szerződések irányadók), 3. erkölcsi bizonyítvány (a lakóhely szerint illetékes kerületi rendőrkapitányságtól), 4. tanonc-bizonyítvány, illetve a képesítés igazolása, 5. nyilatkozat az illető ipartestülettől, hogy az iparigazolvány kiadása tekintetében nincs észrevétele. Férjes nőknél házassági anyakönyvi kivonatot, születési anyakönyvi kivonatot és a férj állampolgársági igazolását kell csatolni. Szabad iparnál a születési anyakönyvi kivonat, erkölcsi bizonyítvány és a magyar állampolgárság igazolása szükséges. Jogi személyek, közkereseti és betéti társaságok képesítéshez vagy engedélyhez kötött ipart csak üzletvezető alkalmazásával űzhetnek. Kivételt képez az építőipar, amelyet jogi személyek nem űzhetnek. Az üzletvezető ugyanolyan feltételeket köteles igazolni, mint az önálló iparűző. Az üzletvezető elhalálozását vagy a társaságból való kilépését a társaság az iparhatóságnak 8 napon belül bejelenteni köteles. Az iparűző halála után házastársa hz ipart özvegyi jogon tovább folytathatja, köteles azonban ezt a körülményt az iparhatóságnak bejelenteni. Ugyanez áll arra az esetre is, ha az életbenmaradt házastárs meghal és kiskorúak hátrahagyása esetén az ipart a gyám folytatja a kiskorúak nagykorúságáig. Képesítéshez kötött iparnál a gyám is köteles szakképzettségét és magyar állampolgárságát igazolni, vagy pedig szakképzett üzletvezetőt állítani. Az iparigazolvány (engedély) megszerzése iránti kérelmek a kerületi elöljáróság segédhivatalához nyújtandók be s ugyanott kell az előírt ipardíjakat városi, illetve állami bélyegjegyekben leróni. Az ipardíj : szabad iparnál 11'60 P, képesítéshez kötött iparnál 9'28 P, engedélyhez kötött iparnál 13'92 P, gyáripar és nagybani iparnál 29 P városi illeték. Állami illeték minden esetben 5 P és minden mellékletre 30 f ívenként. Minden iparnak
