Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)

Lexikon-rész

Ill

E

Ebadó. Lásd : Adók c. a.

Ebtartás. Minden ebtulajdonos köteles ebét minden év január havában a kér. elöljáróság nyomtatvány-űrlapján bejelenteni és az ebadót április hó 30-ig a kér. pénztárnál befizetni. Az ezidő- szerint megállapított adó : házőrző eb után 2 pengő, tenyész eb után 15 pengő, luxus eb után 35 pengő. Mindegyik esetben még 1 pengő vizsgálati díj is fizetendő. Aki adóját nem fizeti ki, annak adóköteles ebét a kér. elöljáróság intézkedésére az állategészségügyi telep kiirtja. Minden 3 hónapos kort elért ebet gyakorlatra jogosult állatorvossal be kell oltatni veszettség ellen, az oltást évente meg kell ismételni, de az nem teszi feleslegessé az ebtartással kapcsolatos óvatossági rendszabályokat (póráz, szájkosár). Az oltás díja az ebtulajdonos lakásán 2.87 P és az esetleges útiköltség, az állatorvos rendelőjében vagy hivatali helyiségében 1.87 P ; ugyanazon tulajdonos több ebének egyidejű beoltása esetén az első ebet követő minden eb darabonkénti oltási díja 0-87 P. Hatósági szegénységi bizonyítvánnyal rendelkező tulajdonos ebét a kerületi állatorvos díjmentesen oltja. Ebzárlat esetén az ebek udvarokban megkötve tartandók, — házon kívül pedig pórázon, szájkosárral ellátva vezetendők. Ennek elmulasztása esetén az ebtulajdonos ellen kihágási eljárás indíttatik. Az ebzárlat alatt a gyepmesteri hivatal által befogott ebek az állategészségügyi telepen 90 napi megfigyelés alá kerülnek, de érzékeny vagy nagyértékű ebek házi megfigyelését is engedélyezheti a kér. elöljáróság. Ez esetben a kér. állatorvos az ebet az ebtulajdonos lakásán háromhetenként megvizsgálja. A vizsgálat díja 12 pengő, mely összeg a kér. elöljáróság pénztárába előzetesen befizetendő.

Ecet, ecetsav vegyvizsgálata. Lásd: Élelmiszervizsgálatok

c. a.

Egészségügyi gondozóintézetek. Budapest székesfőváros a tüdőbeteggondozók működésének nagy jelentőségét felismerve, már 1914-ben elhatározta a központi tüdőbeteggondozó intézet létesítését. Ez az intézet a VI., Dévai-utcában épült fel és 1917 július 1-én nyílt meg. A központi intézet felállítását követte a III. kér. elöljárósági épületben berendezett és 1918 március 26-án megnyitott III. kerületi intézet, valamint az ugyanebben az évben június 10-én megnyitott X. kerületi intézet a Mázsatéren. Időrendben következett a VIII. kerületi intézet, amelyet a főváros 1921 január 1-én vett át az államtól saját kezelésébe. Utóbb az államkincstár az épület tulajdonjogát is átengedte a fővárosnak és így 1930-ban a főváros az intézetet modern intézetté építtette át. Az I. kerületi belső (Pauler-utcai) intézet 1928 január 1-én jutott a főváros kezelésébe és ugyanezen a napon nyílt meg a IX. kerületi intézet a Mester-utcai székesfővárosi bérházban. A XIV. kerületi (Újvidék-utcai) intézet 1929 november 29-én