Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)

Lexikon-rész

lanná' válik, az üzem folytonosságát milyen módon fogja bizto­sítani. A létesíteni kívánt vállalat telephelyének, rendszeres járatnál a járat útvonalának, a község beépített területén az utcák és terek neveinek említésével való megjelölését, az útvonal kilométerekben kifejezett hosszának, a megállóhelyeknek, a vég­állomásoknak ; áru- és vegyesfuvarozási járatoknál az ügynök­ségeknek, érdekképviseleteknek és hasonló létesítményeknek a megjelölését; a beruházások nagyságára nézve tájékoztatást nyújtó költségelőirányzatot; rendszeres járatokra nézve a menetrend-tervezetét; menet- és fuvardíjat; annak meg- okolását, hogy a tervbevett vállalkozás közgazdasági és köz­forgalmi szempontból szükséges ; az érdekelt közlekedési vál­lalatok megnevezését; az üzem megindításának tervbevett időpontját. A kérelemhez csatolni kell folyamodó erkölcsi bizo­nyítványát, továbbá nagykorúságának, valamint annak igazo­lását, hogy vele szemben az 1930. évi XVI. t.-c. 7. §-ának emlí­tett egyik kizáró ok sem forog fenn ; ha a vállalat üzemvezetőt alkalmaz, a fentemlítetteket az üzemvezetőre vonatkozólag is igazolni kell; bejegyzett cégnél a Központi Értesítő cégbejegyzést tartalmazó számának megjelölését, vagy pedig a cégbejegyzést elis­merő bírósági végzés hiteles kiadványát; a vállalat létesítésé­hez szükséges anyagi eszközök kimutatását ; az engedélyokirat illetékének lerovására szükséges okirati bélyeget. Az előterjesz­tett kérelem alapján, amennyiben az engedélyezésre nem a kereskedelemügyi miniszter illetékes, az engedélyező hatóság nyilvános engedélyezési eljárást tart, melyre úgy a kérelmezőt, mint a köztudomás szerint érdekelteket, m. kir. kereskedelem­ügyi miniszter képviselőjét, az illetékes rendőrhatóság kép­viselőjét, az érdekelt már meglévő közforgalmi közlekedési válla­latokat meghívja. Ha az engedély megadása ügyében a keres­kedelemügyi miniszter illetékes határozni, az előbb említett érdekelt hatóságokon kívül, a telephely szerint illetékes, illető­leg a rendszeres járatoknál mindazon városokat és községeket, melyeknek területét a járat útvonala érinti, a kereskedelem­ügyi miniszter meghallgatja. Az elsőfokú közigazgatási hatóság az általa tartott engedélyezési eljáráson felmerült észrevételek figyelembevételével határoz az engedély megadása tárgyá­ban. Ezen ügyben hozott határozat jogerőre emelkedése után adható csak ki kérelmezőnek az engedélyokirat. Kérelmező pedig az engedélyokirat kézhezvétele előtt vállalkozását nem kezdheti meg. Vállalkozásában az 1930 évi XVI. t.-c. rendel­kezése értelmében csak magyar gyártmányú gép járóművet jogosult felhasználni. Ezen rendelkezése alól felmentést csak esetről-esetre a m. kir. kereskedelemügyi miniszter adhat. Az alsófokú közigazgatási hatóságoknak az engedélyezés ügyében hozott elsőfokú határozata ellen, törvényes határidőn belül előterjeszthető fellebbezésnek van helye. A közhasználatú gépjáró művállalatok ügyében végső fokon a m. kir. keres­kedelemügyi miniszter határoz. A rendszeres járatok közlekedési idejét, menetrendjét, továbbá ezek, nemkülönben a beteg- és

Next

/
Thumbnails
Contents