Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1939)

Lexikon-rész

73 Hidegkúti-út 107. szám alatt levő ingatlant, a rajta fekvő épüle­tekkel. Az intézet célja hosszabb-rövidebb ideig átmeneti otthont nyújtani olyan gyermekeknek, még pedig 18 éves korig leányoknak, 6 éves korig pedig fiúknak is, akik addigi környeze­tükben az erkölcsi züllés vagy az elpusztulás veszélyének voltak kitéve. Az intézetben eltöltött idő alatt pedig vagy családi hely­zetük javulhat meg, vagy pedig intézkedni lehet végleges elhelye­zésük iránt. Az intézetben a gyermekek nemcsak testi gondozásban, hanem megfelelő tanerők által iskolai oktatásban es valláserkölcsi nevelésben is részesülnek, sőt a rendelkezésre álló idő arányában megfelelő háztartási vagy egyéb gyakorlati kiképzést is kapnak. Az intézet tehát nem javítóintézet jellegé­vel bír, mert oda már elzüllött gyermekeket nem is vesznek fel. A férőhelyek száma 180, melyből 60 kisded-férőhely. Kórház-utcai napközi kisdedotthon. (III., Kórház-utca 35.) Az 3—6 éves gyermekek nappali gondozására és ellátására szolgál. A gondozott gyermekek létszáma 35. Óvodásgyermekek üdülő otthona. (III., Kavics-utca 9.) Özv. Mahunka Imréné 923 négyszögöl telket és villát adományo­zott azzal, hogy az ingatlant a székesfőváros gyermeküdülő céljára használja. A főváros az alapítványt elfogadta és az ingatlanon levő épületet a szükséges átalakítások, tatarozás és berendezés után 1931. év folyamán átadta rendeltetésének. Az alapító oklevél szerint az üdülőben olyan 3—6 év körüli gyermekek nyer­hetnek társadalmi és valláskülönbség nélkül elhelyezést, akik erre rászorultak és akiknek testi és szellemi fejlődése a gondos felügye­letet megkívánja. Az intézetben üdülő gyermekek száma 50. Anyagszertár. Lásd: Bp. székesf. intézményei és üzemei c. f. a. Anyagvizsgáló intézet. Lásd: Bp. székesfőv. intézményei és üzemei c. f. a. Anyakönyvi bejegyzések. Minden születés legkésőbb a szüle­téstől számított egy hét alatt — illetve a halvaszülöttek és a szülés közben elhaltak a legközelebbi hétköznapon — bejelen­tendő annál a kerületi anyakönyvvezetőségnél, amelynek terüle­tén a születés történt. A bejelentésre fokozatosan, sorrendszerint kötelesek : a) a törvényes atya, b) a szülésnél közreműködött bába, c) a szülésnél segédkezett orvos, d) mindazok, akik a szülés­nél jelen voltak, e) az, akinek lakásán a születés történt, f) az anya, mihelyt erre képes. A fokozatos kötelezettség úgy értendő, hogy a később következő akkor köteles a bejelentésre, ha előtte felsorolt nincs, illetve a bejelentésben akadályozva van. Aki a születést bejelenti, vigye magával törvényes gyermek születése esetén a szülők házassági anyakönyvi kivonatát (házasságlevél), törvénytelen gyermek születése esetén az anya születési anya­könyvi kivonatát, vagy munka- (cseléd) könyvét. A szülőházak­ban, kórházakban, letartóztatási intézetekben és egyéb közintéze­tekben történt születések bejelentése az intézet elöljáróságának

Next

/
Thumbnails
Contents