Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
198 rolt jegyekért, melyeket a hozzájuk forduló ínségesek közöt- osztanak szét. Az iskolásgyermekek az iskolaigazgatók és az iskolanővérek javaslata alapján részesülnek ínségebédben. Ezek közül mintegy 30 % ebédadagonként 4 fillér térítést fizet, a többi teljesen ingyenes. A felnőttek ingyenebédjegyeit a kerületi elöljáróságok szegényügyi nyilvántartójuk alapján küldik el az Ínségeseknek. Kivételt csak az Országos Stefánia Szövetség gondozásában levő anyák képeznek, akik részére a szövetség adja ki a jegyeket. A rendes főzőhelyeken kívül az elszegényedett közép- osztálybeliek részére 6 külön főzőhely működik, ahová az ingyenebédjegyeket szintén a kerületi elöljáróságok adják ki. Ezeken a főzőhelyeken heti 2 pengőt fizetnek azok, akik ebédjükért térítést kötelesek adni. Szellemi szükség munka. Az állásnélküli tisztviselők felsegítésére az 1926. évben felmerült szellemi szükségmunka gondolata csak 1928-ban valósult meg. A szellemi szükségmunkások egy része a volt önkéntes szolgálatot teljesítő kerületi népjóléti megbízottak megnövekedett munkáját végzi, másik részét a kerületi elöljárók népjóléti osztályai irodai segédmunkálatainak elvégzésére, továbbá statisztikai adatok felvételére használják fel. Foglalkoztatási idejük és számuk évenként a rendelkezésre álló fedezet nagysága szerint változik. A munkanélküliség következtében egyre nagyobb számban jelentkező szegénybetegek gyógykezelését a kerületi orvosi kar megfelelően ellátni nem tudta, miért is a törvényhatósági tanács 1933 január hó 1-től 10 orvosnak és melléjük 10 vöröskeresztes gondozónővérnek a szellemi szükségmunka keretében kisegítő munkaerőként való foglalkoztatását engedélyezte. Időközben az orvosok száma 14-ben, a vöröskeresztes gondozónővéreké 9-ben nyert megállapítást. A szellemi szükségmunkások munkájuk ellenében közsegély- jellegű, pénzbeli támogatást kapnak, melyet a 892/1932. törvény- hatósági tanácsi számú határozat családi állapot szerint havi 60, 70, illetve 80 P-ben állapított meg. A vöröskeresztes gondozónővérek havi 110, az orvosok havi 200 pengő díjazásban részesülnek. Inscgmunka. 1934. évi október hó 8-tól kezdődően a székes- főváros bevezette a munkakészség igazolása ellenében való segélyezés rendszerét. Ennek értelmében a munkaképes ínségesek félévenként 18 munkanapra terjedő, napi 6 órai díjtalan munkával, úgynevezett ínségmunkával biztosíthatják csak a maguk és családjuk hatósági segélyezését. A székesfőváros az ínségesekkel kizárólag olyan munkálatokat végeztet, amelyek a főváros közönségének érdekeit szolgálják és amelyeket egyébként belátható időn belül a költségvetés keretében elvégeztetni nem tudna. Ilyen munkálatok : telekegyengetés, kertészeti művelés céljára talajelőkészítés, útkaparás, útfeltöltés, ároktisztítás stb. Az ínségeseket a szegénynyilvántartás alapján a kerületi elöljárók küldik ki munkára a polgármesteri II. ügyosztály által a polgár- mesteri IX. ügyosztállyal egyetértésben kijelölt munkahelyekre. A munkára beosztott ínségesek a rendes segélyezésen felül a
