Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1937)
Lexikon-rész
119 alábbi csoportok valamelyikébe sorozhatók: 1. ha a leánygyermek olyan körülmények között él, amely körülmények között való megmaradása ránézve veszélyt rejt, 2. ha a leánygyermek öntudatlan bűnöző s ezt a körülményt a gyermekbíróság megállapította, 3. ha a szülő annyira beteg, hogy gyermekéről gondoskodni nem képes, 4. ha a szülő kórházban van és a gyermek felügyelet nélkül marad, 5. ha a szülő igazságszolgáltatási eljárás alatt áll és a gyermek erre az időre másutt sehol sem helyezhető el, 6. ha a gyermek szülője vagy gondozója a gyermeket abíróság megállapítása szerint kiuzsorázza akár fejlettségét meghaladó munkára, akár pedig koldulásra való kényszerítés által, vagy ha a gyermeket erkölcstelen életre akarja rábírni. A gyermeknek az átmeneti otthonba való felvétele céljából a polgármesteri IX. ügyosztályban az illetékes előadónál kell jelentkezni, aki a kérelmet jegyzőkönyvbe foglalja s azt a bemondott adatok valóságának ellenőrzése, valamint a szükséges egyéb körülmények megállapítása és a felvételre vonatkozó javaslattétel végett az Iskolanő véri Intézményhez továbbítja. A beutalást javasolhatják még a felekezeti patronage egyesületek, a Fiatalkorúak Felügyelő Hatósága, a Gyermekbíróság s a Gyermekrendőrség. B Bakáts-téri kórház. Lásd : Közkórházak c. a. Bakteriológiai intézet. Lásd : Bp. székesf. intézményei és üzemei c. f. a. Balatonkenesei Fővárosi Üdülőtelep. Budapest Székesfőváros Bárczy István polgármester kezdeményezésére 1917-ben egy 50 hold terjedelmű ingatlant vett Balatonkenesén azzal a céllal, hogy ott a fővárosi tisztviselők részére üdülési lehetőséget biztosítson. A terület felhasználására több terv merült fel, amíg végre 1924-ben megépült a 160 ágyas szálloda és ezzel az üdülőtelep fejlődése is megkezdődött. Négy éven belül felépült a külön vendéglő-épület, a játékház. Gazdasági épületek emelkedtek és 1928-ban megépült a telep második szállodája, a 160 ágyas modern szállodaépület. Az üdülőtelep fejlődése azonban ezzel sem ért véget. 1929-ben megépültek a partvédőművek és a kikötő, míg 1932-ben a telep külön vasúti állomást kapott. A további fejlődés egyik fontos állomása az 1933. esztendő, amikor a m. kir. belügyminiszter a telepet üdülőhellyé nyilvánította. Ezzel kapcsolatban épült fel 1934-ben a korszerű strand és sporttelep, míg 1935-ben mindkét szállóépületben és a vendéglőben modernizáló építkezések történtek, amellyel kapcsolatosan a két szálló- épületet zárt folyosó, illetőleg hall köti össze a vendéglővel. 1917-ben, húsz esztendővel ezelőtt, 50 hold buckás, mocsaras, sivár pusztaság terült el azon a helyen, ahol ma a főváros bölcs