Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1935)
Fővárosi Közmunkák Tanácsa
114 Közmunkák Tanácsához hivatalból megküldi. Vonatkozó törvény : Építésügyi Szabályzat. Fellebbezhető a Fővárosi Közmunkák Tanácsához (4 pengős állami okmánybélyeg). Emeletráépítés. Lásd : Építési engedélyek c. a. Emléktábla felállításának engedélyezését a polgármestertől kell kérni. A kérelem a polgármesteri XIV. ügyosztályhoz tartozik. A bélyegköteles beadványban meg kell jelölni az emléktábla állít- tatóját, az emléktábla tervezőjét és az emléktábla helyét. Mellékelni kell a háztulajdonos beleegyezését az emléktábla elhelyezéséhez, továbbá az emléktábla tervét, esetleg fényképét. Mellékelni kell végül az emléktábla szövegét, hivatkozva azokra a forrásokra, amelyekből a szöveg történeti hitelessége megállapítható. A művészeti szaktanácsadó testület albizottsága bírálja el a tervet, az engedélyt a közművelődési szakbizottság esetleges meghallgatása után a polgármester adja. Emléktábla költségeihez való hozzájárulás nagy vonásokban a szoborfelállítás költségeihez való hozzájárulás iránti benyújtott kérelmeknek megfelelően kerül elintézés alá. Lásd : Szoborfelállítás c. a. Engedelmi díj. Lásd : Adók c. a. Engedményezés. A vállalkozók a székesfővárostól járó követeléseiket engedményezhetik. Az engedményezés mindig közjegyzői okiratban történhet csak, mert különben a főváros az engedményezési bejelentést nem veszi tudomásul és az engedményezett összeg kifizetését vagy bírói letétbe helyezi, vagy pedig az engedményes és engedményező közös nyugtájára fizeti ki. Az engedményezés, amennyiben kísérő irat nélkül nyújtják be, beadványi illeték alá nem esik, csak az engedményezett összeg %%-át kell engedményezési illeték címén az engedményezési okiratra fölragasztandó okmánybélyegben leróni. Az engedményezés iránti bejelentést a központi segédhivatalba (Központi Városháza, fldsz. 6.) kell benyújtani. Amennyiben az engedményezési okirathoz az engedményező kísérőlevelet is csatol, úgy ez a szokásos beadványi illeték alá esik. Erdő- és mezőgazdasági hivatal. Lásd : Bp. székesfőv. intézményei és üzemei c. f. a. Erdőgazdaság. A székesfőváros erdőterülete részben Buda város tulajdonából vétel útján került a székesfőváros tulajdonába és jelenleg 3.889 kát. hold kiterjedésű, melyből 3.166 kát. hold a budai erdőterületre, 1.123 kát. hold Budakeszi község területére és 367 kát. hold a pesti erdőövre esik. A székesfőváros az erdőket különösen azzal a célzattal tartja fenn, hogy a székesfőváros közönségének üdülőhelyül szolgáljanak s a város levegőjét javítsák. Főleg ebből a célból alkották a dunabalparti (pesti) erdőövet is. Az erdőket az erdő- és mezőgazdasági hivatal az 1879. évi XXXI. törvénycikk alapján 1884. óta üzemtervszerűen kezeli. Az új erdő- gazdasági részletes üzemtervek az 1932—1941. évekre érvényesek. Erkölcsi bizonyítványt a kerületi rendőrkapitányságok állítanak ki. A félnek lehetőleg személyesen kell megjelennie, hol jegyző-