Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)

Budapest székesfőváros üzemei és intézményei

297

A telep közvetlenül a Duna mellett fekszik és saját dunai mólója van a vízi-úton érkező takarmányok kirakása céljára. A telep egyrészt a mezőgazdasági exportot, másrészt pedig a székes- főváros közélelmezése érdekeit szolgálja.

MARHAKÖZVÁGÓHÍD ÉS VÁSÁR

(IX., Soroksári-út 58. Távbeszélő kapcsolószáma: 31—8—78, felhajtási iroda: 34—1—23.) Pest város tanácsa 1867-ben határozta el, hogy a pesti magánvágóhidakat megszünteti és az összes marhavágásokat központosítva, városi közvágóhidakat létesít. A köz vágóhidak megnyitásával a marhavásár is központosíttatott. A marhavásárok nagy forgalma következtében a vásártér területi kiterjesztése többször szükségessé vált. 1932. évben két intézménnyel ismét bővült. Az egyik a lóvásár, amelyet a Tattersall és lóvásártelep megszüntetésével a IX., Vágóhíd-utca 9. szám (távbeszélő kapcsolószám : iroda 323—89, nyilvános telefon hívószáma : 368—-89) alatt e célra létesített új lóvásártelepre helyezték át. A másik a vidéki hideg húsvásár, ahol a vidékről érkezett húsokat árusítják. A marhaköz vágóhídi régi rendszerű jéghűtőjét korszerű jéghűtőkre alakították át 1440 m2 alapterülettel, amely később elégtelennek bizonyult és ezért egy új hűtő épült 554 m2 alapterülettel. Elkészült a közvágóhíd műjéggyára és a húsipari munkások részére öltöző- és mosdóhelyiség. Majd modern állatorvosi laboratórium és múzeum. A közvágóhíd kiegészítő részei még a kényszervágóhíd, a bél- és a pacalmosók, bőr- és faggyúraktárak, két víztorony és a kétirányú vasúti vágányzat, amely az intézményt egyrészt a ferencvárosi rendezőpályaudvarral, másrészt a dunaparti teherpályaudvarral közvetlenül összeköti. A marhaközvágóhíd és vásár telepeinek leltári értéke körülbelül

12,215.000 pengő. A marhaközvágóhíd és vásár szolgálatát az intézőségi személyzet látja el, az állatvásárok és közvágóhidak igazgatójának igazgatása alatt. A marhavásár állategészségügyi szolgálatát a földmívelésügyi minisztérium által kirendelt magyar királyi állatorvosi személyzet, a közvágóhídi húsvizsgálatot pedig az állategészségügyi tanácsos vezetése mellett a székesfővárosi állatorvosok látják el. A marhavásárra felhajtásra került és közvetlenül a vágóhídra érkezett az 1933. évben 50.826 darab nagymarha, 97.001 darab borjú és 37.236 darab aprómarha (juh, kecske), míg ugyanez évben a marhavágóhídon levágásra került 46.131 darab nagymarha, 96.183 darab borjú és 37.071 darab aprómarha. Vezető : Ostián Ferenc közélelmezési tanácsos.

SERTÉSKÖZVÁGÓHID ÉS SERTÉSVÁSÁR

(IX., Gubacsi-út 6. Távbeszélő száma : 31—8—21.) 1902-től kezdve a sertésekre is életbelépett a főváros egész területén a közvágóhídi kényszer. A sertésköz vágóhídon a vágások céljára szolgál