Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
293 garatról a földszinti tésztacsészéig egyenes vonatban és teljesen elzárt úton, a természetes esés törvénye szerint halad, úgyhogy mindenféle emelő- és továbbítószerkezetek, amelyek sarkaikkal és szögleteikkel a lisztmoly képződésére alkalmasak, teljesen ki vannak küszöbölve. A főépülethez egy fedett folyosón át csatlakozik a kenyérraktár, ide jut kerekes állványokon a kemencékből kisült kész kenyér. A kenyeret innen kosarakba rakva automobilokon szállítják a város minden részében levő elárusítóhelyekre. A baloldali melléképületben van a burgonyafőzőhelyiség a burgonyamosógéppel, két burgonyafőzővei és egy gőzkazánnal. A burgonyafőzőhelyiség folytatása a burgonyahámozóterem két burgonyazúzógéppel. A burgonyafeldolgozóhelyiség alatt van a burgonyapince. Végül a főépület mögötti udvaron épült a kocsiszín és az autógarázs. A kenyérgyár udvarára vasúti iparvágány vezet, amelynek segélyével a liszt-, szén-, burgonya- és egyéb szükségletek közvetlenül vasúti kocsikban szállíthatók a gyártelepre. A községi kenyérgyár 1909. évi augusztusban indult meg és 24. évi fennállása alatt, különösen a háborúban és a háborút követő súlyos években igen nagy szolgálatokat tett a főváros fogyasztóközönségének, amikor a hatósági kenyérellátásnál a legnagyobb és legbiztosabb támasza volt a hatóságnak és a főváros lakosságának egyaránt. 1933. évi termelése 7,808.000 kg kenyér volt. Igazgató : Kellner Nándor. KÖZSÉGI LÓHÚSÜZEM (IX., Gubacsi-út 6. Távbeszélő kapcsolószáma: 318—33. és 348—19.). A Községi Lóhúsüzemet a főváros 1905-ben létesítette abból a célból, hogy a főváros szegény lakosságának olcsó hússal és kolbászfélékkel való ellátását biztosítsa. Ez okból az üzem létesítését elhatározó közgyűlési határozat azt is kimondja, hogy a lóhús és a lóhúsból készült hentesáruk (kolbászfélék) önköltségi áron árusítandók, úgyhogy a Községi Lóhúsüzem szociális üzemnek tekintendő, melyből a főváros háztartása jövedelemre igényt nem tart. Ugyancsak elhatározta a közgyűlést azt is, hogy a lóhúst és az abból készült kolbászféléket közvetlenül a fogyasztók részére az üzem saját kezelésében hozza forgalomba, mely intézkedésnek az esetleges visszaélések megakadályozása volt a célja, nehogy a lóhús és az abból készült kolbászfélék, mint marhahús és marhahúsból készült termékek árusíttassanak a fogyasztóközönségnek. A lóhúsüzem a sertésközvágóhíd déli szomszédságában lett berendezve, önálló vágóhídja, kolbászgyára, továbbá a hús- és kolbászfélék hűtésére önálló hűtőberendezése van; a telepet kiegészítik a szükséges istálló- és raktárhelyiségek Az árusítás a főváros legkülönbözőbb helyein 40 helyen folyik. Az 1933. évben az üzem 9832 darab lovat vágott le és ezekből 1,233.659 kg emberi fogyasztásra alkalmas húst és 810.298 kg kolbászféléket hozott forgalomba. Az üzem igazgatója : Járitz Gyula.
