Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Budapest székesfőváros üzemei és intézményei
285 így többek között átépítette kátránylepároló berendezését, aminek folytán a legújabb német és angol útépítő előírásoknak megfelelő kátrányt tud előállítani. A gázleadás a gázgyár első üzemi évében 1,985.000 m3 volt, a székesfőváros kezelésébe történt átvétel időpontjában pedig mintegy 63,000.000 m3, majd 1917-ben fokozatosan 105,650.600 m3-re emelkedett. 1931-ben Kispest városa is bekapcsolódott a gázfogyasztók sorába, gázfogyasztása 1933-ban 238.000 m3 volt. A gázleadás 1933-ban 89,820.200 m3, a gázfogyasztók száma pedig 109.512 volt s így minden fogyasztó kb. 696 köbméter gázt fogyasztott. A gáz ára ezidőszerint 20 pengő-fillér, ami 17-2 aranyfillérnek felel meg, vagyis a gáz ma 2.8 aranyfillérrel olcsóbb, mint volt a békében. A Gázművek a székes- főváros kezelésébe való átvétele óta állandóan nagy propagandát fejt ki a gázfogyasztás népszerűsítésére. E célból előadásokat rendez, szakkiállításokon vesz részt, gázfőző-, sütő-, vasalókészleteket, vízmelegítő-, víztárolókészülékeket, gáztűzhelyeket és gáz- fűtőkályhákat ad bérbe és különböző kedvezmények nyújtásával igyekszik a gáz használatát terjeszteni. A gázpropaganda összpontosítása, valamint az ügykezelés egyszerűsítése érdekében 1927-ben a kerületi szerelési irodákat és a gázelszámoló osztályt a város központjában fekvő Rákóczi-út 18. sz. alatti helyiségeiben egyesítette, ahol a fogyasztóközönség a gázhasználattal kapcsolatos minden ügyes-bajos dolgát egy helyen intézheti el. A Gázművek vezetősége : dr. Yéssei Ede üzemvezetéssel megbízott kereskedelmi igazgató, Schön Győző helyettes vezérigazgató. HÁZINYOMDA (IV., Közp. Városháza. Földsz. 30/a. Telefon : Városháza 485). A főváros a hivatalos nyomtatványokat régtől fogva házilag sokszorosította. Az egyesítést megelőző időkben a három város mindegyikének saját kis kézisajtós kőnyomdája volt. Az egyesítés után a házi kőnyomda előbb a régi Városházán, majd pedig a Váci-utcai Újvárosháza pincéjében nyert elhelyezést és a tanácsi kiadóhivatal főnökének vezetése alatt kizáróan kiadmányozásra kerülő ügyiratok sokszorosításával foglalkozott. A tanács 1895- ben a kőnyomdát könyvnyomdával bővítette. Ebből a célból megvásárolta az akkoriban csődbejutott Herkó Páter, majd később a Magyar Nyomda betűit, gépeit és fölszereléseit és ezzel megvetette a Házinyomda alapját. Ettől kezdve a Házinyomda készíti a főváros hivatalai, intézetei, iskolái, üzemei részére a szükséges nyomtatványokat, másoknak azonban nem dolgozik. A házinyomda a Központi városháza földszinti helyiségeiben működik. Berendezése 32 darab gyorssajtógépből, 8 darab kézisajtógépből, 22 segédgépből, 53 darab könyvkötészeti gépből, 12 szedőgépből, 8 betűöntőgépből, 24 darab tömöntő- és galvanizálógépből, 79 darab elektromos motorból áll. Gépeinek és fölszereléseinek értéke mintegy 1,230.000 pengő. Vezető: Kurfürst István igazgató.
