Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Betűsoros hivatali útmutató
177 a gyámpénztárban kezelt vagyon kiutalása iránt hivatalból intézkedik, férjhezmenetel esetén azonban a házassági anyakönyvi kivonatot be kell mutatni. Kiskorúak házasságához gyámhatósági jóváhagyás és beleegyezés. Kiskorúak házasságkötéséhez, ha az atya vagy az anya él és szülői jogaikat gyakorolják, gyámhatósági jóváhagyás nem kell. Gyámság alatt álló kiskorú házasságkötéséhez is csak abban az esetben van szükség gyámhatósági jóváhagyásra, ha a kiskorú még nincs 20 éves. Nem szükséges ez a jóváhagyás, ha a gyám a kiskorú nagy atyja. A házasságkötéshez a jóváhagyást az árvaszék a gyámnak és a kiskorúnak személyes meghallgatása után adja meg. Ha a házasság a kiskorú érdekében van és a szülő vagy a gyám a beleegyezést nem adja meg, az árvaszéknek jogában áll a beleegyezést pótolni. A gyámhatósági jóváhagyás és beleegyezés iránt a kérést írásban vagy élőszóval kell előterjeszteni. A kérvény bélyegmentes, ha azt a gyám vagy a kiskorú maga adja be. A kérvényhez csatolni kell a kiskorú születési anyakönyvi kivonatát. A szóbeli kérelmet, ha a kiskorú ügye már előfordult az árvaszéken, az ügy előadójánál, ellenkező esetben a házassági és útlevélügyi osztálynál (Közp. Városháza, I. 142) kell előterjeszteni. Kiskorúak névváltoztatása. Ha a kiskorú családnevének megváltoztatását kéri, szülője életében ennek beleegyezését csatolnia kell a belügyminiszterhez intézendő kérvényhez. Ez esetben árvaszéki jóváhagyásra nincs szükség. Gyámság alatt álló kiskorú névváltoztatásához gyámjának s a gyámhatóságnak hozzá járulása szükséges. Evégből az árvaszékhez kérvényt kell beadni. A kérvény bélyegköteles. (2 P állami, 2 P városi okmánybélyeg.) Kiskorúak örökbefogadása. Az örökbefogadás nem törvénye- sítés. Célja eredetileg az, hogy gyermektelen egyének vagy házasfelek mások gyermekét magukénak fogadhassák. Az örökbefogadás által a gyermek megszerzi az örökbefogadó nevét, utána úgy örököl, mintha édes gyermeke lenne és úgy köteles róla az örökbefogadó gondoskodni, őt eltartani, mintha édes szülője volna. Az örökbefogadásnak ezek a jogi hatásai alkalmasak arra, hogy a házasságonkívüli gyermekek részére, ha nem törvényesíthetek, ezen az úton biztosíttassék a törvényes gyermekéhez hasonló jogi helyzet. Minthogy azonban az örökbefogadás nem törvényesítés, az örökbefogadó atya neve nem kerül a gyermek születési anyakönyvi kivonatában a szülők rovatába, hanem csak az »Utólagos bejegyzések« rovatába, tehát a törvénytelen gyermek születési anyakönyvi kivonatából az örökbefogadás után is kitűnik, hogy házasságonkívül született. Csak nagykorúak fogadhatnak örökbe. Az örökbefogadó és az örökbefogadott között legalább 16 év kor- különbségnek kell lenni. Az örökbefogadónak biztosítani kell a szerződésben a gyermek részére a törvényes gyermeket megillető eltartást és a törvényes örökösödési jogot ; enélkül a szerződés érvénytelen. A szerződést a kiskorú nevében annak törvényes képviselője (az atya vagy az anya, mint megerősített t. és t. gyám vagy a kirendelt gyám) kötheti meg. A szerződést 3 példányban kell kiállítani és 2 P-s állami és 2 P-s városi okmánybélyeggel Hadó—Gárdonyi: Budapesti Hivatali Útmutató. 12
