Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Betűsoros hivatali útmutató
153 Inségenyhítéssel kapcsolatos panaszokat az illetékes polgár- mesteri IX. ügyosztály vezetőjénél vagy helyettesénél kell beadni. Inségjárulék. Lásd : Adók c. a. Insulint szegénysorsú betegek részére a kerületi elöljáróság által kiállított szegénységi bizonyítvány, továbbá a tiszti-főorvosi hivatalnak a kérvényhez csatolt igazolása alapján engedélyeznek. A cukorbetegek részére az insulint rendszerint egy naptári év végéig engedélyezik, a kezelőorvos, illetve a kórház azonban egyszerre csak egy hónapra elegendő insulint rendelhet. A betegnek a gyógyszer rendelése végett minden hónapban jelentkeznie kell a kezelőintézetnél. Azok részére, akik az OTI vagy a MABI, vagy más biztosító intézet kötelékébe tartoznak, insulin nem engedélyezhető. A kérelem elutasítása esetén a belügyminiszterhez lehet fellebbezni. Iparcikkárusítás a piacokon. A kerületi piacokon, ahol a hetivásárok nem keddi és pénteki napokra estek, más köznapokon is árusítható háztartási és iparcikk. A Lenke-téren hétfőn, a lágymányosi piacon szerdán és szombaton, a vérmezői piacon csütörtökön, a szénatéri piacon szerdán és szombaton, a Kolozsi- téri piacon csütörtökön, a Bosnyák-téri piacon szerdán és szombaton, a Martinovich-téri piacon csütörtökön. Az iparcikkárusoknak az elöljáróságoktól nyert állandó helyfoglalási engedéllyel kell bírniok. Újabban azonban iparcikkárusításra helyfoglalási engedély nem adható ki. Az árusítási idő az iparcikkárusoknál délután 3 óráig tart és 4 órakor kijelölt helyeiket el kell hagyniok. Iparengedélyek. Ha valaki ipart vagy kereskedést kíván űzni, köteles ezt a kér. elöljáró hivatalánál kérelmezni. A kérelem annál a kér. elöljárónál nyújtandó be, amelynek területén a kérvényező üzlet (ipar) helyiségét felállítani kívánja. Addig, míg a kér. elöljáró, mint elsőfokú iparhatóság a bejelentést tudomásul nem vette, illetve az iparigazolványt (jogosítványt) ki nem állította, az ipar gyakorlását megkezdeni nem szabad. Az 1922. évi XII. t.-c. az iparok három csoportját különbözteti meg : I. Képesítéshez kötött iparok iparigazolvány vagy iparengedély alapján. II. Engedélyhez kötött iparok. Képesítéshez kötött ipar az olyan ipar, amely a munka természeténél fogva csak megfelelő ideig tartó szakképzés és hosszabb gyakorlat alapján sajátítható el s gyakorlása a törvényben megállapított szakképzettség igazolásához van kötve. A képesítéshez kötött iparoka következők : a) Iparigazolvány alapján gyakorolható képesítéshez kötött iparok : arany-, ezüstműves, ékszerész, arany-, ezüst- és fémverő, ötvös, aranyozó, artézi- és műkútfúró, asztalos (épület- asztalos, bútorasztalos, mintaasztalos, mintakészítő), autójavító és szerelő, bádogos, borbély és férfifodrász, bőröndös, bőrdíszműves, szíjgyártó-nyerges, kocsinyerges, kocsikárpitos, bronzműves, csillárkészítő, cég- és címfestő, csizmadia, cipész, cukrász (keksz-, piskóta- és konzervkészítők), esztergályos (a vas- és fémesztergályos kivételével), épületburkoló, fagylaltkészítő, fazekas, cserépkályhakészítő, fegyverkovács, puskaműves, fémnyomó, fényképészet és fényképnagyítás, férfiszabó, férfiruhakészítő,
