Budapesti hivatali útmutató (Budapest, 1934)
Betűsoros hivatali útmutató
79 osztatnak és az egyes ingatlanokra így eső csatornázási járulékokat az illető ingatlantulajdonosok kötelesek a székesfővárosnak megfizetni. Ha valamely ingatlan több homlokzattal bír, mindegyik homlokzat után a csatornázási járulék külön-külön megfizetendő. Az egyoldalon fekvő ingatlanok tulajdonosai a homlokzatok hosszúságának arányában egészben maguk viselik az utcai közcsatorna költségeit: a) A Dunaparton és másutt, ahol a közcsatorna mentén csak az egyik oldalon vannak telekkönyvezett ingatlanok, b) Ha az utcában, úton vagy téren egynél több közcsatorna létesül, amely esetben mindegyik oldalt az odaszolgáló közcsatorna egész költsége terheli. De ha ezek az utcai közcsatornák különböző időben létesülnek és a korábban létesített közcsatorna költségeihez a mindkét oldali ingatlantulajdonosok már hozzájárultak, akkor a később épült csatornák költségei is a csatorna hosszvonalának mindkét oldalán fekvő ingatlanok tulajdonosai közt felosztandók. A csatornázási járulék a munkálat befejezése után annak a hatósági átvételétől számított 18 hónap alatt kivetendő és a fizetési meghagyások ugyanazon határidő alatt kibocsátandók. A csatornázási járulék arra vetetik ki, aki a kivetés idejében az ingatlan tulajdonosa. A csatornázási járulék közadók módjára a fennálló törvények és szabályok szerint közigazgatási úton hajtandó be. A csatornázási járulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt fizetendő, amely határidő lejárta után a csatornázási járulék, tekintet nélkül a netalán közbevetett felszólamlásra, panaszra, fellebbezésre, nyert fizetési halasztásra vagy részletfizetési engedélyre, telekkönyvi bekebelezés útján biztosíttatik s ugyanezen határidőtől kezdve a csatornázási járulék után a tényleges fizetés napjáig a törvényes késedelmi kamat fizetendő. Ha az ingatlan és közcsatorna felszíne közt olyan magassági különbség van, hogy műszakilag nem lehetséges az épület házi csatornáját a magasabban fekvő közcsatornába bevezetni, — a csatornázási járulék ezen közcsatorna után csak akkor vethető ki, ha a bevezetés műszakilag lehetővé válik. Ekkor azonban a járulék kivetendő és megfizetendő, még ha a házi csatorna tényleg nem vezettetik is be az említett közcsatornába. A kibocsátott fizetési meghagyás ellen annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt felszólamlásnak van helye a székesfőváros polgármesteréhez. A felszólamlás azonban a csatornázási járuléknak telekkönyvi bekebelezése útján leendő biztosítását nem akadályozza. A polgármester határozata ellen, annak kézbesítését követő naptól számított 15 nap alatt fellebbezésnek van helye a székesfőváros közigazgatási bizottságához és ennek határozata ellen panasszal lehet élni az 1896 : XXYI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz. A csatornázási járulékokról a székes- főváros központi számvevősége külön nyilvántartást vezet, amelyet a felek is megtekinthetnek és amelynek adatairól a számvevőség az érdekelt feleknek szóbeli felvilágosítást és kívánságukra írásbeli igazolványt is adni köteles arról, hogy valamely ingatlant csatornázási járulék terhel-e és mennyi. Ezen igazol
