Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1940-1941, 1941-1942 (Budapest, 1941)

I. Általános rész

Bizottságának vezetősége és a tanács között a jövőben is össz- hangzatos együttműködés jöjjön létre.

A városrendezés végrehajtását sikerült több esetben lényegesen előmozdítani azzal, hogy a magánépítkezést igyekeztünk a legfontosabb feladatok megoldásába bevonni. E feladatok főleg a belső városrészekben a legsürgősebbek, mert a kialakult helyzet következtében a szabályozás útjába eső s bontásra érett épületek fennállása forgalmi és szépészeti szempontból a leghátrányosabb. Ily esetekben mindig kezdeményezőleg és bátorítólag léptünk fel, s ezen eljárásunkat, mely végül is mindig kedvező eredménnyel járt, a jövőben is folytatni kívánjuk. Véleményünk szerint egyébként is a magánépítkezés zavartalan menetének fenntartása, sőt fejlesztése elsőrangú nemzeti érdek, ami egyrészt a lakásszükséglet kielégítésében, másrészt óriási tömegek foglalkoztatásának és kenyérkereseti lehetőségeinek biztosításában rejlik.

A rendkívüli házadómentesség előnyeit a városrendezési tervek végrehajtásában már évtizedekre visszanyúló gyakorlat igazolja, természetesen azonban a rendkívüli házadómentesség feltételei a viszonyok változásának és a kitűzött céloknak megfelelően állandó változásoknak vannak szükségképen alávetve. E vonatkozásban a rendkívüli adómentesség kérdését újból komoly és mélyreható tanulmány tárgyává tesszük; a jelen rendelet érvénye ugyanis a jövő év végével lejár, s az új rendelet kibocsátása előtt oly javaslatot kívánunk tenni a m. kir. pénzügyminiszter úrnak, amely a szerzett tapasztalatok alapján legcélirányosabb, legigazságosabb, s a fennálló rendkívüli viszonyokhoz alkalmazkodik.

Működésünket az a hagyományos szellem hatotta át a múlt évben is, hogy minden ténykedésünket az összes társhatóságokkal mindenkor teljes összhangban és egyetértésben hajtottuk végre. Szükségtelen ezt a székesfővárossal kapcsolatban külön hangsúlyozni, ahol a mindennapi közvetlen érintkezés ezt az együttműködést igen könnyűvé teszi. Az 1938. év óta hozzánk csatolt területek hatóságaival, a nagyobb távolság ellenére, szintén hasonló, kölcsönösen szívélyes viszony alakult ki. A legújabban hozzánk csatolt területek azonban már oly távolságban feküsznek, hogy az a közvetlen érintkezést már eléggé megnehezíti, holott nyilvánvaló, hogy a kívánt összhang csak a helyzet és kívánalmak tökéletes megismerésén és megértésén épülhet fel. Ügy véljük, hogy a távolság okozta nehézség ellensúlyozására célszerű lenne, ha a távol fekvő községek vezetőségével állandó időközökben közös értekezleteket tartanánk, melyeken

9