Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
42 Az I. kér. Márványutca környékén különleges építési mód. Építésrendészet. tért meg nem haladhatja és hogy ez a magasság az egész épületen egy síkban végigvezetendő. A javaslat ezenkívül annak kimondására is kiterjed, hogy az épület' szárnyakban mansardépítés nem létesíthető, legfeljebb csak az épületei! utca felőli részében. Részünkről a mindenképen indokolt javaslatot elfogadtuk és az építési módot ehhez képest megállapítottuk. Az 1 kér. Márvány-utca, Győry-út, Fery Oszkár-utca és az Alkotásutca által határolt telektömböt az Építésügyi Szabályzat a II. övezetbe sorozta, de vannak itt olyan telkek is, amelyek szabadonáiló villákkal épültek be. Ezek a villák még jó karban vannak, tehát lebontásuk vagy átépítésük belátható időn belül nem várható s így a velük szomszédos telkek beépítésével takaratlanul maradó, magas tűzfalak keletkezhetnének, amelyek a városrendezés és az esztétika érdekei ellen volnának. Ezért a székesfővárossal egyetértőén a szóbanforgó telektömbre különleges építési módot állapítottunk meg, kimondva, hogy a telektömböt csatlakozó udvaros rendszer szerint kell beépíteni, a benne nyaralósze- rüen, szabadonállóan már fennálló épületekkel szomszédos telkeken öt méter széles oldalkert szabadon hagyásával s a szabadonáiló épület felé homlokzat építésével. A csatlakozó udvarokban a mélyebb telkeken az utcai vonalra állítandó épületen kívül belső épületeket is szabad emelni. A legutóbbi jelentésünkben részletesen ismertettük azokat az intézkedéseket, amelyeket az építésrendőri szabályellenességek: a hatósági engedély nélkül vagy a hatósági engedélytől eltérően foganatosított építkezések megakadályozása végett életbeléptettünk. E téren a jogrend megvalósítása érdekében igen nehéz küzdelmet kell folytatnunk meg nem szűnő eréllyel és szívós kitartással. Nehéz a küzdelem, mert az építésrendőri áthágást elkövető előtt ott lebeg a remény, hogy a mai nehéz gazdasági viszonyok között a nagy lakásínség idején, ha jogtalan ténykedéssel jutott is vagyoni előnyhöz, a nem szabályszerűen és a közegészségügyi szempontok sérelmével létesített lakó- vagy emeletrészek lebontását a lakástermelés címén mégis elkerülheti és ilykép a kierőszakolt vagyoni előnyt megtarthatja. A lebontással valóban vagyoni érték semmisül meg, de a szabályellenesség megtörésével a törvénytisztelő államfentartó polgárban a jogrendben, a hatóság igazságos határozatában való hit inog meg és ez nagyobb érték megsemmisülése lenne. Nem szabad megerősödni az államalkotó polgárban annak a tudatnak, hogy jogtalan ténykedéssel vagyoni előnyhöz lehet jutni, a törvénytisztelettel pedig csak vagyoni hátrányhoz. És nem szabad oly építkezésnek fenmaradni, amely az egészséges városfejlesztés érdekét sérti. El kell ismernünk azonban azt is, hogy az építkezésnek az engedély kézhezvétele előtt való lefolytatásának voltak olyan okai, amelyek az épít- tetőkre kényszerítőleg hatottak és amelyeket megszűntetni az építési hatóságoknak módjában nem állott. Ez az ok: pénzünk értékének állandó ingadozása volt. Pár heti késedelem az építtetőnek teljesen lehetetlenítette az építke-
