Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
II. Épitésügyi Szabályzat - az építkezések előmozdítása
30 Ezeknek a szempontoknak az I. és II. közigazgatási kerületekben levő IV. övezeti területnek a III. övezettel határos, nem nagyon meredek részei felelnek meg. Ezekhez képest az Építésügyi Szabályzat 16. §-ához, amely szerint a IV. övezetben a telkeket úgy kell alakítani, hogy területük 600 négyszögölnél kisebb ne legyen, kiegészítő rendelkezésként, mint kivételt, a következőket állapítottuk meg: „A IV. övezetnek az alábbi pontokban meghatározott területein a telkeket szabad 600 négyszögölnél kisebb, de legalább 300 négyszögöl nagyságú területtel is alakítani: 1. a Farkasréti temető északkeleti határvonala, a Bürök-utca, Ormódi- utca, Mártonhegyi-út, Nárcisz-utca és a III. övezet határa által körülzárt területen; 2. a Nógrádi, Matyó-utca, Trencséni-utca, az ennek folytatásában a Kissvábhegy csúcsának délnyugati oldalán tervezett utca és a III. övezet határa által körülzárt területen; 3. a Kútvölgyi-út, Szarvas-út, Zugligeti-út, Budenz-út, Széher-út, Szajkó-utca, az utóbbinak folytatásában a Völgy-utcáig haladó gyalogút, a Völgy-utca és a III. övezet által határolt területen; 4. a Sövény-utca, Bimbó-utca, Ákos-utca, Biai-utca és a III. övezet által határolt területen; 5. a Saru-utca, Héja-utca, Pusztaszeri-út és a III. övezet által határolt területen. A IV. övezetben megmaradó ezekre a területekre egyebekben, ideértve az építési módot, a szabadon hagyandó területet, épületmagasságot stb. változatlanul a IV. övezetre megállapított szabályok maradnak érvényben. Hatóságilag végrehajtandó munkák. Az építésrendőri ügyek hatósági ellátása során — különösen az utóbbi időben — mindgyakrabban merült fel az az eset, hogy az önkényesen és szabálytalanul végrehajtott építkezésekkel szemben tett hatósági rendelkezéseknek foganatja nem volt, mert a hatóságok utasításaiknak, a felek vonakodása miatt, érvényt szerezni nem tudtak. Hogy e téren is mindinkább meglazuló jogrend hatékonyabb hatósági oltalomban részesülhessen, szükségessé vált az Építésügyi Szabályzatnak olyan rendelkezéssel való kiegészítése, amely megfelelő jogalapot ad a hatóságnak arra, hogy amidőn az építésrendészet terén közérdekből, nagyobb veszély elhárítása végett, a fél terhére valamely munkát saját maga, hatóságilag kénytelen elvégezni, a felmerülő költségeket közigazgatási utón behajthassa. Ezt a célt szolgálja az Építésügyi Szabályzat új 537/a. §-ának a következő rendelkezése: „Ha a hatóság a szabályzat alkalmazása terén a fél terhére kiürítési, elzárási, bontási, biztosítási, helyreállítási, visszahelyezési, vagy más építési munka teljesítését rendeli el, a munkálatot maga is végrehajthatja, ha a fél a munkát a megszabott határidőben nem teljesíti, vagy ha a munkának haladéktalan végrehajtása szükséges. A hatóság, ha a munkát maga hajtja végre, az ehhez szükséges költség összegét a végrehajtás elrendelésekor előzetesen megállapítja és a felet annak megfizetésére határozattal kötelezi. Ha a munkálat az előzetesen behajtottnál nagyobb költségbe kerül, a felet újabb határozattal a különbözet megfizetésére kell kötelezni.
