Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
XI. Különféle ügyek
103 fönntartását és evégből a kőbányai szállástelkeken a hízlalási iparnak és kereskedelemnek az új fővárosi sertéshízlaló-telep életbeléptetéséig leendő gyakorlását és folytatását megengedte. Az a terület, amelyen a fentjelzett sertésszállások, »hizlaló telepek vannak, az 1893. évi Építésügyi Szabályzatban a bűzös telepek részére szolgáló területbe volt beosztva; az 1914. március 1-én életbelépett új Építésügyi Szabályzat a területet kivette a bűzös telepek övezetéből es besorozta az V. övezetbe, mert az új szabályzat előkészítése idejében már ismertük a székesfővárosnak azt a szándékát, hogy a területen megszüntetni kívánja a sertéstelepeket és reméltük, hogy a szándék rövidesen valóra is válhat. A bekövetkezett viszonyok — sajnos — még nem engedték valóra válni a székesfőváros törekvését, s így a kőbányai telepen a hízlalási ipar megmaradt. A főváros közélelmezésének érdeke arra indította a székesfőváros hatóságát, hogy a kőbányai telepen 1914. szeptember óta maga is, saját üzemében, sertéshízlalást folytasson, a magánosoktól bérelt szállásokban. Az üzemet azonban ezentúl gazdaságossági okokból a saját telkén kívánja folytatni, s ezért vette tervbe az előjelzett fővárosi teleknek felhasználását és ezen a hizlaló-telep berendezését. Részünkről már előzetesen kijelentettük, hogy más megfelelőbb megoldás hiányában nem teszünk kifogást a tervezett ideiglenes jellegű megoldás ellen, de kikötendőnek találtuk, hogy közérdekből, azaz ha városrendezési, városfejlesztési avagy közegészségügyi szempontok megkívánják, az ideiglenes telepengedély bármikor, három évi előzetes felmondás mellett hatálytalanítható és a sertésszállások minden kártérítés vagy egyéb követelés joga nélkül megszüntetendők még azon időn belül is, ameddig a főváros a kőbányai sertéshízlaló és kereskedelmi vásártelep helyett máshol új hizlaló és kereskedelmi vásártelepet létesít. Megvizsgálva a helyszínét, megállapítottuk, hogy a Hangya szövetkezet telepére szélmentes időben és olyan szélirány esetében, amikor a szél nem a sertéshízlaló telepektől fúj a Hangya-telep felé — a sertéshízlalók- tól kellemetlenség nem háramlik. A székesfővárosi községi sertéshízlaló telepet — amelyen a szemlekor mintegy 9000 drb. sertés volt hizlalás alatt — a tisztaság szempontjából rendben levőnek találtuk és annak ellenére, hogy az előtte való napról a trágya épen a szemlére való tekintettel, még nem volt elszállítva, nagyobb bűzt nem észleltünk. A községi hizlaló-telep egyébiránt 114 m. távolságra keletre esik a Hangya-telep raktárépületétől, s így az a kellemetlen szag, amely a községi telepen belül érezhető, csak keleti szél esetében juthatna el odáig. Ilyen irányú szél viszont a főváros területén az uralkodó északnyugati és északi, valamint déli és délkeleti szelek mellett csak elvétve fordul elő. A Hangyatelephez legközelebb eső másik, jelenleg is üzemben levő régi sertéshízlaló-telep, a Hangya raktárépületétől északra, mintegy 170 méterre, a Somfa- és Fertő-utcák sarkán fekvő, Guttmann-féle telep. Ugyancsak északra fekszik a Somfa- és Fertő-utcák túlsó sarkán a Hangya raktárépületétől 260 m. távalságra, továbbá a Somfa- és Túzokutca sarkán, a Hangya raktárépületétől 325 m. távolságra a két üzemben levő régi, a székesfőváros által bérelt hízlalótelep.
