Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1923-1927 (Budapest, 1928)
Bevezetés
Nagyméltóságú m. kir. Minisztérium! Az 1870 :X. t. cikk 27. §-ának rendelkezéséhez képest bátorkodunk az 1923—1927. évekre terjedő időszakban kifejtett 'működésünkről szóló jelentésünket bemutatni. Az elmuit öt éves időszakban, amelyről beszámolunk, működésünkön még mindig nyomasztóan éreztette hatását a megcsonkított ország válságos gazdasági helyzete, amely miatt a városfejlesztés terén ez az időszak is csak a nagy munkára való előkészítés s nem a nagy alkotás korszaka lehetett. Abban az időszakban, amidőn a pénzügyi egyensúly megvalósítása és az állami lét fenntartásának gigantikus munkája folyt, amikor minden ipar és a kereskedelem pangott és csak mesterségesen, pénzügyi áldozattal volt lehetséges az oly égetően érzett lakáshiányt némileg enyhíteni, nagy városfejlesztési kérdések megoldáshoz nem juthattak. Az alkotó munkásság lehetővé tételének alapjait raktuk le. Nehéz, fáradságos munkát végeztünk a jövő biztosítására. A reánk bízott feladatkörben irányelvnek tekintettük, hogy a székes- fővárosnál és a Fővárosi Közmunkák Tanácsánál a közös cél: a székesfőváros városfejlesztési érdekében a háborítatlan összmunkálás biztosíttassák; közöttük csak abban lehet versengés, miként lehet a nemzet és a főváros érdekét erdeményesebben szolgálni. Az építési könnyítésekre az 1921-től 1925-ig terjedő időre tett átmeneti rendelkezéseink az építkezési tevékenység előmozdítására alkalmasaknak bizonyulván, e rendelkezéseink hatályát további öt évre, az 1930. év december hó 31.-éig meghosszabbítottuk, sőt átérezve az élet kívánalmait, a könnyítéseket több új rendelkezéssel bővítettük, amelyek ugyancsak a kívánt cél elérésére alkalmasnak bizonyúltak. Az építkezési tevékenység előmozdítása érdekében továbbá előterjesztést tettünk a társasháztörvény megalkotása iránt, amely módot nyújt a lakásonkint való tulajdonjog biztosítása mellett a kisebb tőkével rendelkezőknek a gazdaságosabb közös építkezésre. Előterjesztésünk alapján az igazságügyminisztérium a törvénytervezetet erre vonatkozóan kidolgozta, a törvényhozás e tervezetet elfogadta és az az 1924 : XII. törvénycikkben törvénnyé is vált. Az építkezési szándék nagyrészt családi házak létesítésében nyilvánul meg, ezért ebben az irányban is előmozdítani kívántuk az építkezést avval a rendelkezésünkkel, hogy a IV-ik övezetbe tartozó nyaraló-övezet
