Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Bevezetés
Nagyméltóságu magyar királyi Minisztérium! Az 1870: X. f.-c. 27. §-ának rendelkezéséhez képest előterjesztjük jelentésünket az 1916—1922, évekre terjedő időszakban kifejtett működésűnkről, A magyar nemzetnek a léiért folytatott nehéz küzdelmeit jelzik ezek az évek. Ebbe az időszakba esik a világháborúnak nemzetünkre oly gyászos vége, melynek nyomán az őszirózsás forradalom bevezetője a proletárdiktatúra borzalmainak. A lelkekben és vagyonokban végzett őrü- leíes pusztításoknak beíeíézője az oláh megszállás harácsolása és az erőszak és csalárdság alapján Trianonban végzett országcsonkifás. E sorscsapások a nemzetet meggyöngiíették, de a nemzet, bár meggyöngülve is, a küzdelmet a létért, jogaiért s fejlődéséért felvette. A küzdelem, a munkásság, szeretett fővárosunk országos érdekű fejlesztéséért, a Fővárosi Közmunkák Tanácsának törvényes hivatása. A háborús időszak nem az alkotás ideje. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa félszázados múltjának megfelelő nagy alkotásokat ebben az időszakban nem végezhetett. Az u. n. népköztársasági kormány pedig, melynek fejlődést megakasztó működése tette lehetővé Szent István koronája országai évezredes határainak megcsonkítását, a radikális irányzat által vezettetve, a mi munkásságunkat is megakasztotta. A nemzeti alkotásokat egyaránt megsemmisíteni kívánta, volt az akár a nemzet ezer éves alkotmánya, vagy fővárosunk fejlődésének félszázados alapja. Működésünket, mely a proletárdiktatúra egész ideje alatt szünetelt, az alkotmányos élet bekövetkeztével vettük fel újból. A háborús években a Fővárosi Közmunkák Tanácsa többször kezdeményezte az óbudai hid létesítésével kapcsolatos városrendezési munka felvételét a Szent Margitszigeti területfejlesztés megkezdett munkájának folytatását. E munkásság kezdeményezése az 1908: XLV111. í. c.- ben lefektetett, átgondolt, bölcs rendelkezéseken alapszik. A városrendezés iránti rendelkezésével a törvényhozás főleg a munkás- és lakásviszonyok javítását célozta.
