Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa multja és jövő feladatai
44 Budapest forgalma lebonyolításának egyik hatalmas tényezője az úgynevezett nagykörút, mely a Lipót-, Teréz-, Erzsébet-, József- és Ferenc-körutakat foglalja magában, s amelyet szintén e tanács létesíted. Ugyancsak mi építettük ki a budai belső-körjitat, a várba vezető Palota-utat, kisajátítottuk a Hungária-körutat, létesítettük a várbeli Halászbástyát, rendeztük az Országház környékét, kiszélesítettük a Kossuth-Lajos-utcát, megépítettük a Gellérthegy feljáróit és kapcsolatosan rendeztük a hegy alját is, elvégeztük a királyi palota tömbjének szabályozását, végrehajtottuk a Ferenc József és Erzsébet-hid építésével kapcsolatban felmerült nagyobb terjedelmű kisajátításokat és városrendezési műveleteket. Úgy az utóbbi műveletnél, valamint a katonai laktanyák beváltásánál (1894: XX. t. c.), amely műveleteket szintén mi végeztük, 7 millió korona megtakarítást, illetve bevételi többletet biztosítottunk a kincstárnak. Az egyes minisztériumok is igen számos esetben vették igénybe közreműködésünket a különböző állami intézmények létesítése körül felmerült kisajátítások lebonyolításánál és technikai kérdésekben. E tekintetben felemlítjük, hogy a többek között mi sajátítottuk ki a Baross-utcai klinikai telep, a pénzügyminisztériumi palota, a budai uj törvénykezési palota, a postatelepek, a várbeli uj levéltári épület céljaira igénybevett területeket, továbbá a kormány megbízásából a várban még egyéb célból is végeztünk nagyobb kisajátításokat, valamint mi szereztük meg az államnak az Árpád-emlék céljára kijelölt közel 20 holdnyi területet. Ezek mellett állandóan foglalkozunk a főváros általános szabályozási tervének a viszonyok alakulásához képest szükséges kiegészítésével, illetőleg fejlesztésével. A tervezett szabályozások ugyanis szintén alá vannak vetve .a változás esélyeinek, épp úgy, mint az élet összes viszonyai, miért is arra kell törekednünk, hogy a szabályozási tervek és változott igények között az összhangot állandóan fenntartsuk. Ez magyarázza meg, hogy a székesfőváros szabályozási terve folyvást revízió és fejlesztés alatt áll, megújítása, vagy kiegészítése iránt részletenkint ugyan, de az egésszel való szerves összefüggésben, időről-időre intézkedés történik. A Szent Margitsziget fejlesztésének a mostani közgazdasági viszonyok mellett súlyossá vált feladata állandó gondoskodásunk tárgya, amint ez jelentésünk ide vonatkozó fejezetében foglaltakból kitűnik. Az elmúlt utolsó két évben a legaktuálisabb kérdéssel: a lakásépítés előmozdításával a legbehatóbban foglalkoztunk és e tekintetben jelentésünk tanúsága szerint, hatáskörünkben mindent elkövetünk, hogy a tőke az építkezésben való elhelyezésre megmozdittassék. Ilyen munkálkodásunk közepette vetődött felszínre a Fővárosi Közmunkák Tanácsa további fenmaradásának a kérdése és a Nemzetgyűlés a m. kir. Kormányt a Közmunkák Tanácsa kérdésében záros határidő alatt előterjesztendő törvényjavaslat készítésére utasította. Nem ismerjük a kormánynak e kérdésben elfoglalt álláspontját, nem vag)unk tájékozva azokról a mélyreható közérdekű okokról, melyek a kormányt a szóban levő törvényhozási intézkedés javaslatba hozatalára indították. Részünkről azonban mindenesetre az illetékes tényezők bölcs megfontolásába kell ajánlanunk, hogy akkor, amikor a megcsonkított ország gazdasági talpraállitására kell az összes erőket egyesíteni, kellően megokolható lenne-e olyan intézkedés amely elvágja működési fonalát egy hatóságnak, amely az ország fővárosában a városfejlesztés, a közlekedés, az építkezés állandó irányításában rejlő fontos közgazdasági, közegészségi és szociális érdekek goudozására van hivatva. Mondhafjuk-e, hogy Budapest fejlődésében immár a megállapodottság helyzetét tárja elénk, hogy iparában, kereskedelmében, közlekedési viszonyaiban, építkezési fejlettségében az elhelyezkedésnek és a berendezkedésnek azt a fokát, illetőleg mértékét érte el, amely mellett a Fővárosi Közmunkák Tanácsa immár feleslegessé vált. Mostani jelentésünk egyes fejezetei is az e téren való folytatólagos teendők egész sorozatát tüntetik fel. Rámutatnak arra, hogy a városszabályozási terv revíziója nem szünetelhet, különösen ha figyelembe vészük, azokat az uj irányzatokat, melyeknek jelenlegi közgazdasági helyze
