Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa multja és jövő feladatai
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa múltja és jövő feladatai. A törvényhozás akkor, amikor az 1870 : X. t. c.-kel felállította a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, a Buda- Ó-Buda és Pest városok egyesitéséből alakítandó főváros fejlesztését országos érdekű és jelentőségű feladatnak ismerte fel. Országos érdekűnek deklarálta a Duna folyamnak a hajózás és kereskedelem igényeinek megfelelő szabályozását és a fővárosnak, mint az ipar és kereskedelem központjának olyan állásba emelését, amely számára a szabadközlekedésnek mindazokat az előnyeit biztosítsa, amelyek az ipar és kereskedés fejlődésének nélkülözhetetlen feltételei. Az 1870 : X. t. c.-ben kimondotta a törvényhozás, hogy az említett országos célból szükséges beruházásokra 24 millió forint erejéig sorsolási államkölcsönt vesz fel. E sorsolási államkölcsönből végzendő országos feladatnak jelölte meg a Lánchíd megváltását, egy vagy szükség esetén két uj álló hid építését, a Duna folyamnak oly módon való szabályozását, hogy a hajózás és kereskedés igényeinek megfelelően tágas kikötők és közraktárak létesittessenek és a fővárosban a községi utak nagy hálózatában, a közlekedési zavarok elhárítása, s az áruforgalom könnyítése végett, de másfelől közegészségügyi tekintetből is kellő szélességű közlekedési fővonalak, mintegy államutak nyittassanak. Világosan kifejezésre juttatja a töivényhozás az idézett törvényben azt is, hogy még egyéb beruházásokra is szükség lesz, hogy a főváros az ország igényeinek megfelelhessen. A főváros területén átvezetendő államutak nyitását, valamint azoknak a beruházásoknak a létesítését, melyek az ország igényeinek kielégítésére szükségesek, a törvényhozás nem a minisztériumok utján kívánta végrehajtani, hanem ennek az országos feladatnak a végzésére „Fővárosi Közmunkák Tanácsa“ cim alatt egy külön, állandó hatóságot állított fel. A főváros fejlesztése terén az országos érdekek a dolog természeténél fogva annyira beleszövődnek a községi érdekekbe, hogy közöttük az elválasztó határvonalat meghúzni nem lehet. Az érdekek összeegyeztetését a törvényhozás a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, mint felfelé és lefelé független hatóság megalkotásában találta meg, amely a főváros fejlesztésének feladatát úgy az országos, állami, mint a községi érdekek szem előtt tartásával táthassa el. Függetlensége mellett azonban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa szervezete épp úgy szövődik a községi életbe, amint szervesen kapcsolódik az országos kormányzatba, egyenlően 9—9 taggal lévén benne képviselve a kormány is, a törvényhatóság is. Azok az országos szempontok, amelyek figyelembevételével a fővárosban átvezetendő fővonalak nyitása állami feladat gyanánt szerepel, okszerűen szükségessé tették, hogy az egész fő* városra kiterjedő szabályozási munkálatok előkészítése, tervek készíttetése, a tervekre vonatkozó pályázati programmok kidolgozása, tekintettel a főváros jövő terjeszkedésére, a szükséges köz-
