Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1916-1922 (Budapest, 1922)
Szent-Margitsziget
33 Leszámolva és átvéve e munkálatokat, megállapítottuk, hogy a még hátralevő munkák befejezéséhez 503.000 m3 kavicsfeltöltés, 21*200 m2 terméskcburkolás, 14.080 m3 láhazati kőhányás és 2'/2 drb. lépcsős lejáró létesítése szükséges. Elkészítettük e munkálatok részletes kiviteli terveit, s az 1920-ban szerzett tapasztalatok alapján egybeállitottuk a költségvetést is, amelyben a még hátralevő munkák költségei kerekszámban 17 millióval szerepeltek. Mindezt az 1921. év elején bejelentve a kormánynak, kértük a szigeti feltöltési művelet befejezéséhez szükséges és fentebb kimutatott összegnek kamatmentes állami előleg cimén való sürgős folyósítását. Kapcsolatosan vállalatba is adtuk a hátralevő munkákat a legcélszerűbbnek bizonyult önköltségi munkarendszerben, minden eszközzel arra törekedve, hogy a kért költségfedezet mellett azokat most már gyorsütemben és a lehető leggazdaságosabban mielőbb befejezhessük. Az 1921. évben végzendő munkálatokra a m. kir. pénzügyminiszter ur a kért összeget rendelkezésünkre bocsátotta, sajnos azonban, az anyagárak és a munkabéreknek folytonos ugrásszerű emelkedése miatt a munka az 1922. évre kiutalt újabb költségfedezetből sem volt elvégezhető. Az 1921—22. években elkészült 375,000 m3 feltöltés, 13.381 m3 kőhányás és 7007 m2 partburkolat; hátra van még 125,C00 m3 feltöltés, vagyis az összes feltöltési tömegnek 6*6n/0-a> a kőhányásból hiányzik 3000 m3, vagyis az összes kóhányási tömegnek 7*9°/0-a> s a partburkolatból elkészítendő még 14.600 m2, vagyis az előirányzott mennyiségnek 21*5°/0-a. Elkészült tehát a sziget teljes feltöltési és partbiztosiíási müveidének oroszlánrésze. E munka teljes befejezése után az eredetileg 100 hold és 596*5 négyszögölnyi területű Margitsziget 165 hold és 1089*3 négyszögöl nagyságú lesz. A még hátralevő munkának mielőbbi elkészítése a sziget tervbevett fejlesztése szempontjából nagy fontosságú, de másrészt tartani lehet attól is, hogy a már meglevő feltöltés, áradások és jégzajlások alkalmával jelentékeny károsodásokat szenvedhet. A feltöltött és kiegyengetett terület kihasználása már is megkezdődött. A sziget pesti partján elhelyezkedett evezőstársaságok a feltöltött területen tennisz-groundokat építettek, a budai oldalán pedig 1921-ben megépült a Nádor thermál-strandfürdő, mely a nyár folyamán oly óriási látogatottságnak örvendett, hogy hatalmas méretei mellett is kicsinynek bizonyult úgy, hogy annak további kibővítéséről és fejlesztéséről kell gondoskodni. Megemlitjük, hogy a bérlőtársaság az 1922 év folyamán a strandfürdő területén egy nagyobb szabású buffet-épületet épített, a víztorony környékén pedig egy, a legnagyobb igényeket is kielégítő, előkelő stilusu, tejivó csarnokot létesített. A Margit sziget jövő fejlesztési kérdését, — noha a bérleti szerződés idevonatkozóan a bérlőtársaságot kötelezi, — a közérdek szempontjából hatáskörünkbe vontuk, s az 1921. év folyamán a sziget rendezési tervére pályázatot irtunk ki a következő irányelvek szemelőtt tartásával: 1. A sziget természetes szépsége és kert (park) jellege nemcsak megóvandó, hanem a kertjelleg uralkodó maradjoi^az egész szigeten, de e mellett kívánatos, hogy a sziget alsó részén ahol a városból érkezők a szigetre lépnek, az átmenet a város hangulatából a szabad természetbe megfelelő megoldással, az építészeti és kertmüvészeti részletek ügyes kapcsolatával és összhangba- hozásával közvetittessék. Ugyanebből az okból fontos, hogy a meglevő parkterület beépítése lehetőleg mellőztessék és az inkább az újonnan feltöltött területekre szorítkozzék. A rendezés akként oldandó meg, hogy a sziget hármas rendeltetésének megfelelve, elsőrangú gyógytelep, a fürdő-vendégeknek és a főváros közönségének magas színvonalon álló üdülő és szórakozóhelye legyen; a különböző, rendeltetésű létesítményeket térbelileg úgy kell elrendezni, hogy azok egymásra sem esztétikai, sem használati szempontból zavaróan ne hassanak. 2. A sziget úthálózata a viziközlekedést és a tervezett Hungária-köruti hidat is figyelembe véve, oldandó meg. A sziget mindkét oldalán megfelelően vezetett, kellő szélességű korzó- utról kell gondoskodni, mely a sziget fő közlekedési útja legyen. Ezenkívül gondoskodni kell a szigeten végigmenő kettős vágányu villamos vasútról, olyan megoldással, hogy az átszálló közönség a Margithidon áthaladó közúti vasúthoz lehetőleg védett utón juthasson. A villamos vasút, mint a sziget külön vasútja, oldandó meg. A helyihajójáratok részére legalább 3, a sziget jellegének megfelelően kiképzendő kikötő tervezendő. 3. A gyógytelep fejlesztési céljából a meglevd fürdőépületen és nagyszállodán kívül egy második, hasonló nagyságú fürdőépület és 200 szobás szálloda, vendéglő-helyiségekkel, továbbá gyógyterem, ivócsarnok, zenpavillon veendő fel a tervezetbe, olyan elrendezésben, hogy azok a téli használatra is teljesen megfeleljenek. Felveendő ezeken kívül a tervezetbe egy, mintegy 100 szobás szanatórium is.
